Globális vulkánkitörés veszélyei 2025: szakértők szerint világkatasztrófát okozhat
A Föld tektonikus aktivitása az elmúlt hónapokban aggodalomra ad okot. A Magyar Tudományos Akadémia Földtani Intézetének legfrissebb jelentése szerint 2025-ben jelentősen megnőhet a szupervulkánok kitörésének valószínűsége. A Yellowstone kaldera, a Campi Flegrei és a Toba-tó körzetében rögzített szeizmikus aktivitás mintázata olyan tendenciát mutat, amely a történelmi adatok fényében súlyos következményekkel járhat.
A vulkanológusok figyelmeztetnek: egy szupervulkán kitörése nem csupán lokális, hanem globális katasztrófát jelentene. Dr. Kovács Béla, a Kárpát-medencei Vulkanológiai Társaság elnöke hangsúlyozza: „Az 1815-ös Tambora-kitörés analógiája alapján egy hasonló esemény akár 3-5 Celsius fokos globális hőmérséklet-csökkenést is okozhat, ami mezőgazdasági összeomláshoz vezetne.” A Magyar Országos Levéltár dokumentumai szerint az 1816-os „nyár nélküli év” Magyarországon is éhínséget okozott, amikor a termés 70%-a elpusztult.
A tudományos közösség különösen aggasztónak találja a magmakamrák alatti nyomásváltozást. A legújabb mérések szerint a Yellowstone szupervulkán magmakamrája 15%-kal tágult az elmúlt évtizedben, miközben a hidrogeológiai rendszer jelentős változásokon ment keresztül. Bár a közvetlen kitörés valószínűsége még mindig alacsony, a szakértők fokozott elővigyázatosságra intenek.
Egy globális vulkánkitörés hatása messze túlmutat a közvetlen pusztításon. A légkörbe jutó hamufelhő napokra elsötétítené az eget, jelentősen csökkentve a felszínre jutó napfényt. Az ELTE Meteorológiai Tanszékének szimulációi szerint a kitörést követő években a Kárpát-medencében is drasztikusan csökkenhet a mezőgazdasági termésátlag, ami élelmezési válságot idézne elő.
A katasztrófavédelmi szakemberek szerint Magyarország nincs felkészülve egy ilyen globális krízisre. Bár az ellátási láncok összeomlása közvetlen veszélyt jelent, az elzárt Kárpát-medence bizonyos védelmet nyújthat a vulkáni hamu közvetlen hatásaival szemben. A szakértők javasolják a stratégiai élelmiszer-tartalékok növelését és a mezőgazdaság ellenálló képességének javítását, ami a változó éghajlati viszonyok között is hasznos lenne.
