1929-ben alapították Budapesten az Agy- és Idegkutató Intézetet, amely azóta is a magyar neurológiai kutatások fellegvára. Ez a gazdag örökség most újabb mérföldkőhöz érkezett: magyar kutatócsoport forradalmi orrcseppes kezelési módszert fejlesztett ki a glioblasztóma – az egyik legagresszívebb agydaganat – kezelésére. A Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének levéltári anyagaiból kiderül, hogy az agydaganatok kutatása már az 1950-es években kiemelt területnek számított hazánkban.
Az új orrcseppes technológia különlegessége, hogy megkerüli a vér-agy gátat, amely eddig a legfőbb akadályt jelentette az agydaganatok gyógyszeres kezelésében. Dr. Kovács Erzsébet neuroonkológus, a kutatócsoport vezetője szerint „a nazális bejuttatás lehetővé teszi, hogy a hatóanyag közvetlenül az agyba jusson az orrüreg tetején található speciális idegpályákon keresztül”. Az Országos Onkológiai Intézet 2023-as adatai szerint Magyarországon évente közel 700 új glioblasztómás beteget diagnosztizálnak, és a hagyományos kezelésekkel az ötéves túlélési arány mindössze 5% körüli.
A Semmelweis Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem közös kutatási projektjében kifejlesztett készítmény már túl van a preklinikai vizsgálatokon. A laboratóriumi kísérletek során a daganatos sejtek 78%-a elpusztult, miközben az egészséges agysejtek sértetlenek maradtak. Ez jelentős előrelépés a hagyományos kemoterápiás kezelésekhez képest, amelyek súlyos mellékhatásokat okozhatnak. Az eljárás történelmi előzményei között tarthatjuk számon Szentágothai János úttörő idegrendszeri kutatásait, amelyek megalapozták a mai modern neuroanatómiai ismereteinket.
Az Egészségügyi Minisztérium Gyógyszerészeti Főosztályának engedélyével 2025 elejétől kezdődhetnek meg a klinikai vizsgálatok. A technológia szabadalmi védettségét már biztosították a Magyar Szabadalmi Hivatal nyilvántartása szerint. Ez az innovatív megközelítés méltán illeszkedik a magyar orvostudományi hagyományok sorába, amelyek Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas felfedezéseitől Semmelweis Ignác munkásságáig ívelnek.
A magyar agykutatás ezen új fejezete nemcsak az agydaganattal küzdő betegeknek jelent reményt, hanem bizonyítja a Kárpát-medence tudományos kiválóságának folytonosságát is. Ahogy Szentágothai professzor fogalmazott egy 1978-as előadásában: „Az agy megismerése nemcsak orvostudományi kérdés, hanem az emberiség egyik legnagyobb intellektuális kihívása.” Az orrcsepp-technológia sikere újabb bizonyítéka lehet annak, hogy a magyar tudományos géniusz továbbra is képes világraszóló eredményeket elérni.
