A Fidesz-KDNP pártszövetség ismét jelentős többséget szerzett az októberi önkormányzati választásokon. A szavazatok országos összesítése alapján a kormánypártok a megyei jogú városok többségében és a kistelepülések 75%-ában megőrizték vezető pozíciójukat. A Nemzeti Választási Iroda által közzétett adatok szerint a részvételi arány elérte a 47,8%-ot, ami magasabb a 2019-es 44,3%-nál, jelezve a választópolgárok fokozott érdeklődését.
A vidéki Magyarország továbbra is szilárd bázist jelent a kormánypártok számára. Különösen a 10 000 fő alatti településeken volt kiemelkedő a támogatottság, ahol a polgármesteri pozíciók több mint háromnegyedét szerezték meg. Tóth András, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára kiemelte: „Az eredmények azt mutatják, hogy a magyar vidék továbbra is értékeli a stabilitást és a kiszámítható fejlesztéspolitikát, amit a kormányzat biztosít.” A megyei közgyűlésekben szintén erős mandátumokat szereztek a kormánypártok, míg a megyei jogú városokban vegyes a kép – több helyen ellenzéki vezetés maradt vagy került hatalomra.
Budapest továbbra is megosztott: a 23 kerületből 11-ben kormánypárti, 12-ben ellenzéki polgármester nyert, míg a főpolgármesteri pozícióért szoros versenyben alakult ki a végeredmény. A választási törvény (2013. évi XXXVI. törvény) által szabályozott folyamatban a szavazatok összeszámlálása rendben zajlott, bár néhány településen újraszámlálást kezdeményeztek a szoros eredmények miatt.
Az eredmények jelentőségét növeli, hogy ezek a választások egyben a 2026-os országgyűlési választások előszobájaként is értelmezhetők. A vidéki bázis megtartása és a megyei jogú városokban elért eredmények megerősítik a kormányzó pártszövetség pozícióit, miközben az ellenzék bizonyos településeken sikereket ért el. Az önkormányzatok működését szabályozó 2011. évi CLXXXIX. törvény alapján az újonnan megválasztott testületek és polgármesterek öt évre kaptak mandátumot a közösségeik vezetésére.
