A Szent Imre téren egy férfi lép ki a Férfi Egészségközpont ajtaján. Arcán megkönnyebbülés. „Huszonöt éve most beszéltem először arról, amit valójában érzek”, mondja Gábor, egy 48 éves mérnök, aki nemrég elveszítette munkáját. A férfiak lelki egészségének kérdése ritkán kerül reflektorfénybe, pedig statisztikák szerint hazánkban négyszer több férfi követ el öngyilkosságot, mint nő.
Az elmúlt évek társadalmi változásai alapjaiban formálták át a hagyományos férfiszerepeket. A kenyérkereső, családfenntartó férfi képe mellett megjelent az érzelmileg elérhető apa, társ, és barát elvárása is. „A mai magyar férfiak kettős nyomás alatt élnek,” magyarázza Dr. Jeszenszky Márton pszichológus, aki a Férfiak Lelki Útja program vezetője. „Egyszerre kell megfelelniük a hagyományos elvárásoknak és az új, érzelmi nyitottságot követelő normáknak, miközben a gazdasági bizonytalanság is állandó stresszforrás.”
A Budapesti Férfitanulmányok Központja által végzett kutatás szerint a magyar férfiak 62%-a él át rendszeresen szorongást, de csupán 17%-uk kér szakmai segítséget. Ennek hátterében részben az áll, hogy a gyengeség bármilyen jele még mindig stigmatizált. Az egyház is felismerte ezt a problémát. „A férfiaknak is szükségük van olyan terekre, ahol megoszthatják kétségeiket,” mondja Kovács atya, aki férfi lelkigyakorlatokat vezet. „A hitben nem gyengeséget, hanem erőforrást találhatnak.”
A közösségek szerepe felértékelődik. Szombathelyen a „Férfiak Köre” immár harmadik éve kínál lehetőséget a találkozásra. „Itt nem kell szerepet játszani,” meséli Péter, az alapító. „Lehet beszélni csalódásról, félelemről, bizonytalanságról. És ami talán a legfontosabb: megtapasztalni, hogy ezekkel nem vagyunk egyedül.”
A hagyomány és modernitás találkozása ez – megőrizni mindazt, ami értékes a férfiasság évszázados értelmezésében, miközben teret adunk az érzelmeknek, sebezhetőségnek is. Talán ebben rejlik a 2025-ös magyar férfi valódi ereje: nem a sebezhetőség tagadásában, hanem annak bátor felvállalásában.
