Huszonnyolc évvel Fenyő János médiavállalkozó meggyilkolása után 2025-ben újra reflektorfénybe került az ügy, miután a Legfőbb Ügyészség bejelentette: friss nyomozati anyagok alapján felülvizsgálják a több évtizedes gyilkosság egyes részleteit. A Vám utcai merénylet 1998. február 11-én nemcsak egy ember életét oltotta ki, de a magyar közélet és jogállamiság sebezhetőségét is szimbolizálta.
A Nemzeti Nyomozó Iroda közleménye szerint idén tavasszal egy korábban ismeretlen tanú jelentkezett, aki állítása szerint közvetlen információkkal rendelkezik az egykori megrendelőkről és a bűncselekmény hátteréről. Bár Jozef Roháčot, a merénylet elkövetőjét 2017-ben jogerősen életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték, a megrendelői szál feltárása részleges maradt. „A tanúvallomások és tárgyi bizonyítékok alapján az ügy valamennyi résztvevőjének felelősségre vonása elévülhetetlen társadalmi érdek”, nyilatkozta Kovács Gábor, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője.
Az újraindult vizsgálat középpontjában most azok a gazdasági és hatalmi összefonódások állnak, amelyek az 1990-es évek médiaviszonyait és szervezett bűnözői köreit jellemezhették. A nyomozás dokumentumaiból kiderül, hogy a Fenyő-gyilkosság az akkori médiaháború és gazdasági átrendeződés legsötétebb fejezete volt. A Büntető Törvénykönyv 160. §-a alapján az emberölés bűntettének minősített esetében nincs elévülés, így a megrendelőkkel szembeni eljárás bármikor lefolytatható.
A kelet-pesti rendőrkapitányság idén tavasszal több tanút is újra meghallgatott, köztük az áldozat egykori munkatársait és a médiapiaci versenytársak képviselőit. A nyomozás kiterjed a korábban felmerült, de kellően nem vizsgált szálakra is, különös tekintettel a Vám utcai helyszín közelében aznap megfigyelt gyanús személyekre.
Az igazság teljes feltárása nemcsak jogállami, hanem társadalmi szempontból is kulcsfontosságú. Ahogy a demokratikus átmenet egyre távolabb kerül tőlünk, úgy válik mind fontosabbá, hogy szembenézzünk a rendszerváltás sötét pillanataival is. A Fenyő-gyilkosság felderítése üzenet: a jogállam emlékezete hosszabb, mint a bűnözőké.
