Feldolgozott ételek egészségügyi kockázatai 2025: új adatok figyelmeztetnek

Márton Farkas
Szerző
Márton Farkas
Kulturális újságíró, aki a hagyomány, család és egyház szerepét vizsgálja a mai Magyarországon. Interjúk, kritikák és esszék révén hidat épít múlt és jelen között.
2 perces olvasmány

A mai ember étkezési szokásai messzi kerültek attól, amit elődeink ismertek. A bevásárlóközpontok polcain sorakozó ultrafeldolgozott élelmiszerek – színes csomagolásukkal és azonnali kényelmükkel – egyre nagyobb részt képviselnek táplálkozásunkban. Miközben a Szent István-napi kenyérszentelés ősi hagyományában még ma is megbecsüljük az egyszerű, tiszta alapanyagokat, mindennapjainkban egyre távolabb sodródunk ettől az eszménytől.

A nemzetközi kutatók által nemrég közzétett tanulmány, amely a Lancet folyóiratban jelent meg, riasztó összefüggéseket tárt fel. A rendszeres ultrafeldolgozott étel-fogyasztás 32%-kal növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, és 25%-kal a korai halálozás esélyét. „Az emberi test nem evolválódott arra, hogy ilyen anyagokat dolgozzon fel rendszeresen,” – magyarázta Dr. Nagy Katalin táplálkozástudományi szakértő.

A hagyományos magyar konyha bölcsessége ma újra felértékelődik. A Hagyomány és Egészség Alapítvány felmérése szerint azokban a családokban, ahol hetente legalább négyszer közösen főzött, alapanyagokból készült ételt fogyasztanak, 40%-kal alacsonyabb a metabolikus betegségek előfordulása. A közösségi főzőtanfolyamok is egyre népszerűbbek – a Balaton-felvidéken működő kezdeményezés már több száz családnak segített visszatalálni a házi készítésű ételek öröméhez.

Az egyház szociális szerepvállalása e téren is megnyilvánul. Több plébániai közösség indított már programot, ahol idősebbek tanítják a fiataloknak a tartósítószer-mentes befőzés, kenyérsütés és savanyítás fortélyait. Az átadott tudás nem csupán praktikus ismereteket jelent – a közös munka, az asztal körüli beszélgetések a lelki táplálékot is biztosítják.

A feldolgozott ételektől való távolodás nem pusztán egészségügyi kérdés, hanem kulturális visszatalálás is. Amikor kenyeret dagasztunk, lekvárt főzünk vagy disznótoron veszünk részt, nemcsak testünket óvjuk a mesterséges adalékoktól – visszakapcsolódunk abba a gazdag hagyományba, amely évszázadokon át táplálta a magyar lelket és közösséget. A tudomány most csak megerősíti, amit nagyanyáink mindig is tudtak: az étel többet jelent tápanyagok halmazánál – kapcsolat a földdel, egymással és önmagunkkal.

Cikk megosztása
Követés:
Kulturális újságíró, aki a hagyomány, család és egyház szerepét vizsgálja a mai Magyarországon. Interjúk, kritikák és esszék révén hidat épít múlt és jelen között.
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük