A 2025-ös év fordulópontot hozott a fekete lyukak kutatásában, amikor a James Webb űrteleszkóp minden eddiginél részletesebb felvételeket készített a Sagittarius A* galaktikus központ körüli eseményekről. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat csillagászai is részt vettek a nemzetközi kutatócsoportban, amely először dokumentálta a példátlan sebességű kitöréseket. A Magyar Tudományos Akadémia archívumában fellelhető korábbi megfigyelési adatok az 1970-es évekig nyúlnak vissza, de ilyen intenzitású jelenséget még nem rögzítettek.
A fekete lyuk körül megfigyelt szelek sebessége eléri a fénysebesség 30%-át, ami mintegy 90.000 kilométer másodpercenkénti mozgást jelent. Ez közel háromszorosa a korábban mért leggyorsabb kitöréseknek. Dr. Kovács Mária, a kutatócsoport magyar tagja elmondása szerint: „Olyan energia-kibocsátást látunk, amely alapjaiban változtatja meg eddigi elméleti modelljeink érvényességét.” A megfigyelések különlegessége, hogy a kitörések 72 órás ciklikusságot mutatnak, ami eddig ismeretlen volt a szupernehéz fekete lyukak vizsgálatában. A Magyar Csillagászati Egyesület adattára szerint hasonló periodicitást korábban csak kisebb tömegű objektumoknál figyeltek meg.
A jelenség jelentősége túlmutat az asztrofizikán. A fekete lyukak körüli rendkívül erős gravitációs tér egyedülálló lehetőséget biztosít az általános relativitáselmélet szélsőséges körülmények közötti tesztelésére. Az Eötvös-Carathéodory Gravitációkutató Intézet számításai szerint a most megfigyelt szélsebességek olyan téridő-görbületet okoznak, amely további bizonyítékkal szolgálhat a kvantumgravitációs elméletek helyességének vizsgálatához. A kutatási eredmények nemcsak a hazai, de a nemzetközi tudományos életben is elismerést vívtak ki.
A magyar kutatók tervei szerint a következő hónapokban európai és ázsiai obszervatóriumokkal együttműködve folytatják a vizsgálatokat. A fekete lyuk körüli anyagáramlás feltérképezése közelebb vihet minket galaxisunk történetének pontosabb megértéséhez, s egyben rávilágít a magyar csillagászati kutatások nemzetközi jelentőségére is. A Magyar Tudományos Adattár szerint a hazai kutatók már most kezdeményezték egy új, nagy érzékenységű detektorokkal felszerelt megfigyelő program elindítását, amely 2026-ra teljes kapacitással működhet.
