A budapesti Média és Digitális Kultúra Intézet tegnap közzétett jelentése felkavarta az állóvizet: belső dokumentumok szerint a Facebook anyavállalata, a Meta 2025-re tervezett „Project Mercury” fedőnevű fejlesztése súlyos aggályokat vet fel. A kiszivárgott anyagok tanúsága szerint a vállalat olyan algoritmus-fejlesztéseken dolgozik, melyek a felhasználói elégedetlenség és szorongás fokozásával növelnék a platformon töltött időt.
„Nem csupán technológiai, hanem alapvető etikai kérdésekről beszélünk,” nyilatkozta Dr. Kovács Eszter digitális pszichológus. „A dokumentumok szerint a Meta tudatosan olyan érzelmi mechanizmusokra épít, amelyek függőséget okoznak, miközben belső kutatásaik egyértelműen kimutatták a káros mentális hatásokat.” A szakember különösen aggasztónak találja a tizenéveseket célzó stratégiákat, amelyek az önértékelési problémák és szociális szorongás kihasználásával növelnék a platform vonzerejét.
A Szent István Egyetem friss kutatása szerint a magyar fiatalok 68%-a tapasztalt már szorongást közösségi média használata miatt, mégis naponta átlagosan három órát töltenek ezeken a felületeken. Különösen veszélyeztetettek a 12-16 év közötti fiatalok, akiknél a társas összehasonlítás és az elszalasztott élmények félelme (FOMO) jelentős stresszforrás.
A Digitális Gyermekvédelem Egyesület már nyílt levélben fordult a hazai szabályozó hatóságokhoz. „A gyermekeink jóléte nem lehet üzleti modell tárgya,” írják közleményükben. Az egyesület javasolja a közösségi platformok használatának korosztályos korlátozását és a szülői felügyeleti eszközök kötelező bevezetését.
A Meta hivatalos közleménye szerint a kiszivárgott dokumentumok „kontextusukból kiragadott kutatási anyagok”, és a Project Mercury valóban a mentális egészséggel foglalkozik, de épp ellenkezőleg: célja a platformok biztonságosabbá tétele. Ugyanakkor több volt alkalmazott is megerősítette a kiszivárgott dokumentumok hitelességét.
Családként és közösségként felelősségünk újragondolni digitális jelenlétünket. A közösségi média valódi értéke a kapcsolattartás és az információmegosztás, nem pedig az érzelmi kiszolgáltatottság kihasználása. Talán itt az ideje, hogy ne csak a technológia fejlődésére, hanem annak emberközpontú alkalmazására helyezzük a hangsúlyt.
