A római kori Itália egyik legjelentősebb régészeti felfedezése látott napvilágot 2025 tavaszán, amikor olasz régészek egy eddig ismeretlen etruszk város romjaira bukkantak Toszkána középső részén. A Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének archívumában található dokumentumok szerint az etruszkokról alkotott tudásunkat alapjaiban változtathatja meg ez a lelet. A feltárást vezető Dr. Marco Rossi szerint: „Ez a legnagyobb érintetlen etruszk település, amit az elmúlt ötven évben találtunk.”
A feltárás során előkerült egy kiterjedt föld alatti alagútrendszer, amely összeköti a város különböző részeit. Az alagutakat gondosan faragott kőtömbökből építették, és helyenként festett díszítésekkel látták el. A Magyar Nemzeti Múzeum által korábban végzett etruszk kutatások már utaltak ilyen föld alatti rendszerek létezésére, de ilyen jó állapotban megőrződött példát eddig nem ismertünk. Az ásatáson talált kerámiatárgyak és bronzeszközök az i.e. 8-6. századra datálják a települést, ami a korai etruszk civilizáció virágkorának számít. Különösen jelentős egy szentély felfedezése, amely Tinia, az etruszk főisten tiszteletére épült.
A régészek egy különleges írott emléket is találtak, amely az etruszk írás új példáját mutatja. Az etruszk nyelv máig csak részben megfejtett, és minden új szöveg közelebb vihet a megértéséhez. A Szegedi Tudományegyetem nyelvészei már bekapcsolódtak a szöveg elemzésébe. A városban fellelt tárgyi emlékek között számos olyan kereskedelmei árucikk is előkerült, amely a Kárpát-medence területéről származhat, ami újabb bizonyítékot szolgáltat az etruszkok és a bronzkori Kárpát-medencei kultúrák közötti kapcsolatra.
A feltárás jelentősége messze túlmutat az olasz határon. Az etruszkok az európai civilizáció egyik alapkövét jelentik, és hatásuk az ókori Róma közvetítésével egész kontinensünkre kiterjedt. Különleges művészetük, fejlett városépítészetük és vallási szokásaik egy olyan kultúrát mutatnak, amely méltán érdemli meg figyelmünket. A magyar régészeti hagyományok mindig is nagy hangsúlyt fektettek az európai civilizációs gyökerek kutatására, így ez a felfedezés számunkra is kiemelkedő jelentőséggel bír közös európai örökségünk jobb megértésében.
