Erőszak a nőkkel szemben Magyarországon 2025 és a sorkatonaság vitája

Dóra Kovács
Szerző
Dóra Kovács
„Itthon” és „Kék-hírek” rovatok szerkesztője. A rend, jog és közösségi biztonság témáira fókuszál, különös tekintettel a vidéki Magyarország történeteire. Hitvallása: tények, fegyelem, szolgálat a közösségnek.
2 perces olvasmány

A nőkkel szembeni erőszak elleni fellépés és a sorkatonaság bevezetésének vitája 2025-ben is komoly társadalmi visszhangot váltott ki Magyarországon. A rendőrségi statisztikák szerint az elmúlt hat hónapban 18%-kal emelkedett a családon belüli erőszak bejelentett eseteinek száma, miközben a kormányzati és ellenzéki pártok közötti vita a sorkatonaság esetleges visszaállításáról tovább polarizálja a közvéleményt.

A Belügyminisztérium legfrissebb adatai alapján különösen a vidéki kistelepüléseken nőtt az erőszakos cselekmények száma, ami szükségessé tette a rendőrség fokozott jelenlétét és a megelőző intézkedések megerősítését. „A nőkkel szembeni erőszak elleni fellépés nemzeti ügy, amelyben pártállástól függetlenül egységes álláspontot kell képviselnünk,” nyilatkozta Horváth Katalin, a Családügyi Államtitkárság vezetője a múlt heti sajtótájékoztatón.

A helyzet súlyosságát jelzi, hogy több járási rendőrkapitányság speciális egységet állított fel az áldozatok védelmére és az elkövetők hatékonyabb felelősségre vonására. A Btk. vonatkozó rendelkezéseit szigorító törvénymódosítás jelenleg az Országgyűlés előtt van, és várhatóan jelentősen növeli majd a büntetési tételeket a visszaeső elkövetőkkel szemben.

Ezzel párhuzamosan éles vita bontakozott ki Magyar Péter és a kormánypártok között a sorkatonaság esetleges visszaállításáról. Az ellenzéki politikus szerint a kötelező katonai szolgálat nem jelent valódi megoldást a nemzetbiztonsági kihívásokra, és visszaveti a fiatalok karrierlehetőségeit. A Honvédelmi Minisztérium ezzel szemben a területvédelmi tartalékos rendszer megerősítését és a szakképzett hivatásos állomány bővítését hangsúlyozza a sorkötelezettség helyett.

A kormányzati tervek szerint 2026-tól minden megyeszékhelyen létrehoznának egy-egy Családvédelmi Központot, ahol a nők elleni erőszak áldozatai azonnali segítséget és jogi támogatást kaphatnak. A civil szervezetek üdvözlik a kezdeményezést, de további források biztosítását sürgetik a hatékony működéshez.

A társadalmi biztonság megerősítése érdekében a helyi önkormányzatok és a rendőrség közösen dolgoznak megelőző programokon, különösen a veszélyeztetett térségekben. Az eredményes fellépéshez elengedhetetlen a közösségek összefogása és a probléma nyílt kezelése, amely túlmutat a politikai megosztottságon és a nemzet közös érdekét szolgálja.

Cikk megosztása
Követés:
„Itthon” és „Kék-hírek” rovatok szerkesztője. A rend, jog és közösségi biztonság témáira fókuszál, különös tekintettel a vidéki Magyarország történeteire. Hitvallása: tények, fegyelem, szolgálat a közösségnek.
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük