A Szent István Egyetem Élettani Intézetének legfrissebb kutatása szerint a magyarok több mint 70%-a nincs tisztában azzal, mennyi ideig tart az emésztési folyamat. Miközben étkezési szokásainkról, diétákról és tápanyagokról rengeteget beszélünk, a táplálék útjának időtartama szervezetünkben gyakran homályban marad. Pedig ez alapvetően befolyásolja közérzetünket, energiaszintünket és hosszú távú egészségünket is.
„Az emésztés nem csupán biokémiai folyamat, hanem életminőségünk egyik kulcsfontosságú tényezője” – magyarázza Dr. Kovács Eszter gasztroenterológus. A táplálék teljes útja a szájüregtől a végbélig általában 24-72 óráig tart, azonban ez nagyban függ az étel összetételétől. Míg a gyümölcsök és zöldségek akár 12-24 óra alatt áthaladhatnak, a zsíros, fehérjedús ételek akár három napig is emésztődhetnek. A rostban gazdag táplálék, mint a teljes kiőrlésű gabonák segítik a bélmozgást, felgyorsítva a folyamatot.
A magyar étkezési kultúrában kedvelt nehezebb, zsírosabb ételek különösen próbára teszik emésztőrendszerünket. A hagyományos disznótoros vagy a vasárnapi töltött káposzta akár 48-72 órát is eltölthet szervezetünkben. A Táplálkozástudományi Intézet adatai szerint a magyarok 43%-a tapasztal rendszeres emésztési panaszokat a túl nehéz ételek miatt.
Az emésztés első szakasza a szájban kezdődik, ahol az ételek néhány percet töltenek, majd a gyomorban már 2-4 órát időznek. A vékonybélben további 4-6 órát tartózkodnak, míg a vastagbélben akár 40 órát is elidőzhet a salakanyag. A folyadékbevitel kulcsfontosságú: a napi 2-2,5 liter víz segít fenntartani az optimális emésztési időt.
Az emésztési folyamat ismerete nem pusztán élettani kérdés. Ahogy nagyanyáink is tudták: az étkezés utáni séta, a rendszeres időpontokban történő étkezés, a nyugodt környezet mind támogatja az emésztést. Talán nem véletlen, hogy a modern rohanó életmód mellett egyre több emésztőrendszeri problémával küzdünk. Az ősi bölcsesség és a modern tudomány találkozása adja meg a kulcsot egészségünk e rejtett, mégis meghatározó területéhez.
