Ellenzéki válság Magyarország 2025: tanul-e az ellenzék a múltból?

Dóra Kovács
Szerző
Dóra Kovács
„Itthon” és „Kék-hírek” rovatok szerkesztője. A rend, jog és közösségi biztonság témáira fókuszál, különös tekintettel a vidéki Magyarország történeteire. Hitvallása: tények, fegyelem, szolgálat a közösségnek.
2 perces olvasmány

Magyarország ellenzéke a 2024-es választási vereség után súlyos válságba került. Az Orbán-kormány zsinórban hatodik győzelme után a parlamenti pártok bomlásnak indultak, miközben a rendszerváltás óta nem látott mélyponton van a bizalom az ellenzéki pártok iránt. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a megkérdezettek mindössze 18 százaléka tartja alkalmasnak az ellenzéket kormányzásra, ami történelmi mélypontot jelent.

A széttöredezett ellenzéki térfélen most új politikai kezdeményezések próbálnak teret nyerni. Az Országos Választási Bizottság adatai szerint 2025 első félévében már nyolc új politikai formáció regisztrálását kezdeményezték. A Tisza Párt, amely magát centrista erőként határozza meg, a mérsékelt választókat célozza meg, míg vidéken több helyi érdekű mozgalom szerveződik, amelyek függetlenként indulnának a 2026-os önkormányzati választásokon.

„Az ellenzéknek le kell vonnia a 2022-es és 2024-es kudarcok tanulságait. Nem elég a kormány ellen kampányolni, konkrét programokra és újfajta mozgósításra van szükség” – nyilatkozta egy politikai elemző a Politikai Kutatóintézet legfrissebb tanulmányának bemutatóján. A tanulmány szerint az ellenzéki szavazók közel 40 százaléka most nem tudja, melyik pártra szavazna, ha most vasárnap lennének a választások.

A nemzetközi környezet is újabb kihívásokat jelent. Donald Trump újraválasztása tovább erősítheti az Orbán-kormány pozícióját, miközben több európai országban is a jobboldali erők előretörése tapasztalható. A Politikai Elemzések Központja szerint az európai trendekhez való viszonyulás stratégiai kérdés lesz a magyar ellenzék számára.

Az egyik legnagyobb kihívás a vidéki Magyarországon való jelenlét hiánya. A legutóbbi választásokon az ellenzék csak Budapest néhány kerületében és nagyobb városokban tudott jelentősebb támogatottságot szerezni, a községek 78 százalékában egyértelműen a kormánypártok domináltak. A Belügyminisztérium választási adatai szerint a 10 ezer fő alatti településeken átlagosan 30 százalékponttal maradt el az ellenzék a kormánypártoktól.

A válságból való kilábalás feltétele lehet az önkormányzati szintű építkezés és a helyi közösségek problémáira adott valódi válaszok megfogalmazása. Mindez azonban csak akkor lehet sikeres, ha az ellenzék képes tanulni a mohácsi vereséghez vezető hibákból, és újra tud kapcsolódni a választópolgárok mindennapi valóságához.

CÍMKÉZVE:
Cikk megosztása
Követés:
„Itthon” és „Kék-hírek” rovatok szerkesztője. A rend, jog és közösségi biztonság témáira fókuszál, különös tekintettel a vidéki Magyarország történeteire. Hitvallása: tények, fegyelem, szolgálat a közösségnek.
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük