2022-ben az Európai Unió 27 milliárd eurót fagyasztott be – egy hatalmas összeget, amelynek a magyar gazdaság, az infrastruktúra és a szociális szféra fejlesztését kellett volna szolgálnia. Ennek a példátlan lépésnek az oka egyszerű: az európai ellenőrök megállapították, hogy ezeknek a forrásoknak a jelentős része szisztematikusan olyan cégeknél köt ki, amelyek befolyásos politikai kapcsolatokkal rendelkeznek. Ebből az összegből mintegy 18 milliárd euró továbbra is zárolva van, ami érzékenyen érinti az ország pénzügyi stabilitását.
Miközben a kormány a választások közeledtével a népszerűségének megőrzéséért küzd, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) új adatai – amelyeket a Financial Times oknyomozó újságíróival osztottak meg – megmutatják a probléma valódi mértékét.
Pénzek, amelyek nem térnek vissza a költségvetésbe
Amikor Európa más országaiban uniós forrásokkal kapcsolatos pénzügyi visszaélések gyanúja merül fel, a helyi hatóságok általában gyorsan reagálnak és megtérítik a kárt. 2015 és 2024 között az Európai Unió többi tagállama a vitatott források 71 százalékát (5,15 milliárd eurót) fizette vissza.
Magyarország statisztikái azonban gyökeresen eltérnek. Abból az 1,39 milliárd euróból, amelynek visszafizetését az OLAF a feltételezett gyanús ügyletek miatt kérte, mindössze 18 százalékot (250,6 millió eurót) térítettek meg.
Kapcsolódó hírek
Ráadásul az elmúlt évtizedben az auditorok jelentéseiben szereplő összes európai forrás 16 százaléka Magyarországhoz köthető. Mindezt úgy, hogy az ország átlagosan a teljes uniós költségvetés mindössze 2,9 százalékát kapta meg. A gyanús tenderek aránya kiugróan magas, a nyertesek számára azonban ennek szinte semmilyen pénzügyi következménye nincs.
Jogi kiskapu az igazságszolgáltatás helyett
Miért kerülik el a felelősségre vonást a tisztviselők és az üzletemberek? A magyarázat egy jogi kiskapuban rejlik. Az OLAF ellenőreinek joguk van kivizsgálni a pénzügyi szabálytalanságokat, de a gyanúsítottak ellen vádemelésre csak a helyi bűnüldöző hatóságok vagy az Európai Ügyészség (EPPO) jogosult.
Mivel Magyarország nem tartozik az EPPO joghatósága alá, az európai ellenőrök minden aktáját kizárólag a nemzeti ügyészek kapják meg. És a legtöbb esetben a nyomozás ezen a ponton akad el.
„Ez nagyon aggasztó… sok olyan rendszerszintű probléma van, amelyet azonosítanak, de nem oldanak meg” – mondta Tineke Strik európai parlamenti képviselő. „Ez konkrét bizonyítéka annak, hogy nincs meg a hajlandóság az ügyek végigvitelére.”
A hivatalos adatok megerősítik ezt a tendenciát: abból az 52 ügyből, amelyet az OLAF bírósági eljárás megindításának javaslatával adott át a helyi hatóságoknak, mindössze 17 esetben emeltek vádat.
Milliárdosok a legbelső körből
Miközben az állam elesik az európai támogatásoktól, egy szűk kör továbbra is rohamosan gazdagodik. 2010 óta a miniszterelnök szűkebb környezetéhez tartozó mindössze 13 személy tulajdonában lévő vállalatok nyerték el az összes állami közbeszerzés 14 százalékát. Ez 12 milliárd eurót jelent az európai alapokból. Ezek a cégek még azután is 700 millió euróhoz jutottak, hogy az EU elkezdte blokkolni a kifizetéseket az ország számára.
A legismertebb példa Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak az esete. 2017-ben az OLAF megállapította, hogy cége, az Elios Innovatív a versenyt kizáró csalárd módszereknek köszönhetően monopolizálta a közvilágítási tendereket. Az ellenőrök 43,7 millió euró visszafizetését és büntetőeljárás megindítását kérték. A helyi ügyészség azonban nem talált szabálytalanságot, és lezárta a nyomozást.
Ma a 39 éves Tiborcz az ország egyik leggazdagabb embere. A vádakat „politikailag motiváltnak” nevezi, és kitart amellett, hogy sikere nem a családi kapcsolatoknak köszönhető.
Maga Orbán Viktor sem lát problémát a helyzetben: „Feddhetetlen vagyok, mivel nem foglalkozom üzleti ügyekkel… Az, hogy támadják a vejemet – ez a demokrácia és az ellenzék létezésének elkerülhetetlen következménye.”
Az európai hivatal képviselői megjegyzik, hogy 2022 óta némileg javult az együttműködés a helyi ügyészekkel, ugyanakkor figyelmeztetnek: a közölt pénzügyi veszteségek összegei csupán előzetesek – a jövőben ezek a számok még magasabbak is lehetnek.
