A napokban újabb medvetámadás történt a Székelyföldön, amely súlyos kérdéseket vet fel a hatósági intézkedések hatékonyságával kapcsolatban. Tánczos Barna, Románia korábbi környezetvédelmi minisztere egy közösségi médiában közzétett bejegyzésben keményen bírálta a jelenlegi helyzetet, miután a hatóságok egy árván maradt medvebocsot mentettek ki, miközben a veszélyes nagyvadak elleni intézkedések továbbra is akadoznak.
A medveügyet övező ellentmondásos helyzet egyre több székelyföldi településen okoz félelmet és bizonytalanságot. A Hargita és Kovászna megyei lakosok rendszeresen számolnak be medvék által okozott károkról és veszélyhelyzetekről. A román környezetvédelmi hatóságok adatai szerint az elmúlt évben több mint 120 medvetámadást regisztráltak a régióban, amelyek közül 15 súlyos személyi sérüléssel járt. Tánczos Barna bejegyzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy míg a hatóságok az árván maradt medvebocsok megmentésére jelentős erőforrásokat fordítanak, addig a helyi közösségek védelme háttérbe szorul.
„Miközben a gyerekeinket féltjük a medvéktől, a hatóságok a medvebocsok mentésével vannak elfoglalva. Ez az egyensúlyhiány elfogadhatatlan” – fogalmazott a volt miniszter, aki korábban több intézkedést is kezdeményezett a medvepopuláció szabályozására.
A probléma gyökere a szakértők szerint a medvepopuláció jelentős növekedésében és az élőhelyek beszűkülésében keresendő. A Kárpátokban élő barnamedve-állomány az elmúlt évtizedben közel duplájára nőtt, miközben a természetes élőhelyek folyamatosan csökkennek. A székelyföldi önkormányzatok vezetői több alkalommal is sürgették a központi hatóságokat, hogy dolgozzanak ki hatékony megoldást a helyzet kezelésére, de mindeddig kevés eredményt értek el.
A medveügyet különösen érzékennyé teszi, hogy egyensúlyt kell találni a természetvédelmi szempontok és a közbiztonság között. Míg a nemzetközi természetvédő szervezetek a medvepopuláció védelmét hangsúlyozzák, a helyi lakosság a mindennapi biztonság hiányától szenved. A román vészhelyzeti rendelet, amely lehetővé teszi a problémás egyedek kilövését, a bürokratikus akadályok miatt gyakran későn vagy egyáltalán nem tud érvényesülni a kritikus helyzetekben.
A székelyföldi közösségek továbbra is megoldást várnak, miközben a hatóságoknak meg kell találniuk az egyensúlyt az emberi biztonság és a természetvédelem között. Addig is a helyi lakosság fokozott óvatosságra kényszerül a mindennapokban.
