A miniszterelnök ma reggeli sajtótájékoztatóján jelentette be az egészségügyi rendszer átfogó reformját, amely 2025 januárjától fokozatosan lép életbe. Orbán Viktor kiemelte, hogy a változtatások célja a várólisták csökkentése, a szakemberhiány enyhítése és a betegellátás színvonalának emelése. „Az egészségügy reformja nemzeti ügy, amelyben minden magyar állampolgár érdekelt” – fogalmazott a kormányfő.
A reform három fő pillérre épül. Elsőként 2025 első negyedévében megkezdődik a megyei kórházak modernizációs programja, amelyre 450 milliárd forintot különített el a költségvetés. A Belügyminisztérium közleménye szerint 18 megyei intézmény kap új diagnosztikai eszközöket és digitális infrastruktúrát. A második pillér az orvosok és szakdolgozók béremelése, amelynek keretében 2025 júliusától átlagosan 30 százalékos bérnövekedést ígért a kormány. A harmadik elemként pedig az alapellátás újraszervezését jelentették be, amelyben a háziorvosi praxisközösségek kiemelt szerepet kapnak.
Takács János, a Magyar Orvosi Kamara elnöke a bejelentésre reagálva üdvözölte a béremelést, de hangsúlyozta: „Önmagában a béremelés nem oldja meg az egészségügyben tapasztalható szakemberhiányt. Strukturális változásokra is szükség van.” A szakember szerint kulcsfontosságú lesz az egészségügyi dolgozók munkakörülményeinek javítása és a pályaelhagyás megállítása is.
A kormány tervei szerint a reform részeként 2025 végéig legalább 30 százalékkal csökkentik a várólistákat, elsősorban a csípő- és térdprotézis műtétek, valamint a szürkehályog-operációk esetében. Emellett bevezetik az Országos Betegút Rendszert, amely digitálisan követi a páciensek útját az ellátórendszerben, csökkentve a felesleges vizsgálatok számát és javítva a betegbiztonságot.
A szakértők szerint a reform sikere azon múlik, mennyire sikerül a gyakorlatban megvalósítani a bejelentett intézkedéseket, és hogyan reagál a rendszer a változásokra. Az egészségügyi átalakítás első eredményeit a kormány 2025 őszére ígéri.
