A Szent István napi ünnepségek alatt a hagyományos kenyérsütés mellett idén különös figyelem irányult a hazai burgonyafajtákra. A Kárpát-medencei Agrár Expón külön pavilont kaptak a magyar nemesítésű burgonyák, melyek között meglepő különbségeket fedezhetünk fel nem csak ízben, hanem tápértékben is. Ahogy Kovács Mária dietetikus elmondta: „A burgonya nem egyszerűen szénhidrát. Fajtától függően értékes antioxidánsok és rostok forrása lehet.„
Az elmúlt évben a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége részletes elemzést készített a hazánkban kapható burgonyafajtákról. A kutatás meglepő eredményt hozott: a lila húsú fajták, mint a Vitellotte vagy a hazai nemesítésű Lilla, jelentősen több antioxidánst tartalmaznak, mint világosabb társaik. Ezek az antioxidánsok, főleg az antocianinok, védelmet nyújthatnak a szív- és érrendszeri betegségek ellen. Ráadásul a hagyományos sárga héjú fajták között is nagy különbségek vannak: a Balatoni Rózsa és a Katica alacsonyabb glikémiás indexszel rendelkezik, így cukorbetegek számára is kedvezőbb választás lehet.
A sütési-főzési módszer legalább olyan fontos, mint a fajta kiválasztása. A Szent Márton Egészségközpont vizsgálatai szerint a héjában sütött burgonya megőrzi a legtöbb tápanyagot. A főzést követő hűtés pedig rezisztens keményítőt hoz létre, amely prebiotikumként támogatja a bélflóra egészségét. Ez különösen fontos a téli hónapokban, amikor a hazai zöldségválaszték szűkösebb.
Érdemes odafigyelni a tárolásra is. A sötét, hűvös helyen tárolt burgonya nem csak tovább megőrzi minőségét, de nem indul csírázásnak sem, így elkerülhető a mérgező szolanin felszaporodása. A családi gazdaságból származó, vagy legalább magyar termesztésű burgonya választása nem csak egészségügyi, de környezeti szempontból is előnyös lehet.
A hagyományos magyar konyha egyik alapköve így válhat az egészségtudatos táplálkozás részévé is, megmutatva, hogy őseink bölcsessége és a modern tudomány eredményei hogyan erősíthetik egymást mindennapi étkezéseinkben.
