A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontja 2025 novemberében jelentette be azt a forradalmi áttörést, amellyel sikerült DNS-mintákat kivonni a környezeti levegőből. Az új eljárást dr. Kovács Zsuzsanna kutatócsoportja fejlesztette ki, amely a történelmi Kárpát-medencei hagyományokra építő molekuláris biológiai kutatások legújabb eredményét képviseli. A módszer gyökerei a Szentgyörgyi Albert által alapított biokémiai iskola alapelveire vezethetők vissza, ami a magyar tudományos örökség folytonosságának kiemelkedő példája.
Az áttörés lényege, hogy az eddig használt technikáknál akár százszor érzékenyebb szűrőrendszerrel képesek az aeroszol részecskékhez kötődő DNS-fragmentumokat izolálni. A Magyar Nemzeti Levéltár dokumentumai szerint a Kárpát-medence természeti környezetének kutatása már a 19. századi földrajzi expedíciók során is kiemelt figyelmet kapott. A mostani technika ennek a hagyománynak modern továbbfejlesztése, amely az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat támogatásával valósult meg. „A levegőben található DNS-minták elemzése teljesen új ablakot nyit az ökoszisztémák megértésére” – nyilatkozta Kovács professzor a Tudományos Híradónak.
A kutatás eredményei alapján már néhány köbméter városi levegő elemzésével is azonosíthatók az ott élő fajok, sőt, bizonyos esetekben akár egyedi DNS-profilok is. Ez a módszer forradalmasíthatja a biológiai monitoringot, a természetvédelmi erőfeszítéseket, valamint potenciálisan a bűnügyi helyszínelés technológiáját is. Az eljárás kidolgozásában kulcsszerepet játszott az a különleges mintavételi protokoll, amely a Kárpát-medence változatos mikroklímájában végzett teszteléseken alapul.
A magyar kutatók által kifejlesztett technológia nemcsak a tudományos közösség, de a közigazgatási intézmények figyelmét is felkeltette. A Belügyminisztérium már jelezte érdeklődését a módszer bűnüldözési alkalmazása iránt. Ez az innováció ismét bizonyítja, hogy a magyar tudományos gondolkodás, amely mindig is ötvözte a gyakorlatiasságot és az elméleti alaposságot, képes világszínvonalú eredményeket elérni. A kutatás következő fázisában a történelmi Magyarország területén található különböző ökoszisztémák átfogó feltérképezése kezdődik meg, ami további bizonyítéka lehet a régió tudományos és kulturális egységének.
