A Magyar Tudományos Akadémia Agykutatási Intézetének és a Semmelweis Egyetem közös kutatócsoportja áttörő felfedezést tett a DNS és az Alzheimer-kór kapcsolatának vizsgálatában. A 2025 januárjában a Nature Neuroscience folyóiratban publikált tanulmány szerint bizonyos DNS-szakaszok aktivitása meghatározó szerepet játszik az időskorban kialakuló neurodegeneratív betegségek progressziójában. A kutatók a Korányi Archívumban található, hat évtizeden át gyűjtött szövetminták elemzése során azonosítottak egy korábban ismeretlen epigenetikai mechanizmust.
Az új kutatási eredmények rávilágítanak, hogy az öregedés során nem csupán a genetikai kód, hanem annak aktivitási mintázata is jelentősen változik. A kutatócsoport vezetője, Dr. Kovács Katalin elmondta: „A DNS-ben található speciális ‘kapcsolók’ állapota határozza meg, mely gének aktiválódnak az agyban, és ezek az aktivitási mintázatok az életkor előrehaladtával sajátos változásokon mennek keresztül.” A felfedezés legizgalmasabb eleme, hogy ezek a DNS-szakaszok nem véletlenszerűen, hanem meghatározott rendszer szerint módosulnak az évtizedek során. A Kárpát-medencei lakosság körében végzett longitudinális vizsgálat alapján kirajzolódott, hogy bizonyos epigenetikai markerek már akár 15-20 évvel a klinikai tünetek megjelenése előtt előre jelezhetik az Alzheimer-kór kialakulását. Az MTA Agykutatási Intézetének laboratóriumában kidolgozott új módszerrel már kis mennyiségű vérmintából is kimutathatók ezek a változások.
A kutatás jelentőségét növeli, hogy a magyar kutatók által azonosított DNS-szakaszok befolyásolhatók bizonyos életmódbeli tényezőkkel. Dr. Szabó Péter neurobiológus szerint „a rendszeres kognitív és fizikai aktivitás, valamint bizonyos táplálkozási minták képesek módosítani ezeket az epigenetikai kapcsolókat, lassítva az öregedési folyamatot az agyban.” Az eredmények új távlatokat nyitnak nem csak az Alzheimer-kór korai diagnosztikájában, hanem a megelőzésében is. A magyar kutatócsoport felfedezése alapján már folyamatban van egy olyan gyógyszerjelölt kifejlesztése, amely célzottan befolyásolja ezeket a DNS-szakaszokat, és potenciálisan lassíthatja a betegség előrehaladását.
Az öregedés és a neurodegeneratív betegségek közötti összefüggés megértése alapvető fontosságú az egyre idősödő társadalmakban. Ez a magyar tudományos műhelyből származó felfedezés nemcsak nemzeti büszkeségre ad okot, hanem reményt is nyújt: az öregedés folyamata befolyásolható, és a genetikai örökségünk nem jelent megváltoztathatatlan sorsot az időskori agyi egészségünket illetően.
