A Szent Gellért Kórház geriátriai osztályán Kovács Anna néni meglepődve hallgatja, hogy a mostani étrendi szokásai – melyeket sokan elavultnak bélyegeznének – talán védelmet nyújtottak számára. A 87 éves asszony, aki egész életében házi zsírral főzött, megőrizte szellemi frissességét. „Anyám mindig azt mondta, a disznózsír a lélek kenőanyaga” – mosolyog Anna néni, miközben a legújabb keresztrejtvényét fejti.
Az Európai Ideggyógyászati Társaság 2025-ös budapesti konferenciáján bemutatott kutatás szerint bizonyos típusú telített zsírok mérsékelt fogyasztása összefüggést mutat a demencia alacsonyabb kockázatával. Dr. Nagy Katalin neurológus és csapata 2000 időskorú magyar résztvevőt követett nyomon tíz éven keresztül, és meglepő összefüggéseket tárt fel: „Azok, akik hagyományos állati zsírokat – különösen kacsa- és libazsírt – rendszeresen, de mértékkel fogyasztottak, 23%-kal alacsonyabb demencia-előfordulást mutattak.”
A kutatás forradalmi megállapítása, hogy bizonyos telített zsírsavak szerepet játszanak az agy védelmében, különösen az omega-3 zsírsavakkal együtt fogyasztva. A hagyományos magyar konyha egyes elemei, mint a halászlé vagy a zsíros kenyér lilahagymával, ideális kombinációt alkothatnak. Az eredmények nem jelentik azt, hogy korlátlanul fogyaszthatunk zsíros ételeket. A kulcs a mértékletesség és az étrend kiegyensúlyozottsága – hangsúlyozza Dr. Nagy.
A Táplálkozástudományi Intézet ajánlása szerint hetente 2-3 alkalommal érdemes beiktatni étrendünkbe hagyományos zsírokat, különösen hidegen sajtolt olívaolajjal és halakkal kombinálva. Meglepő módon nem a zsír mennyisége, hanem minősége és az ételkészítés módja bír jelentőséggel.
A modern tudomány és a nagyszüleink bölcsessége ezúttal találkozni látszik. Ahogy Anna néni fogalmaz: „Nem az étel zsírossága a baj, hanem ha szegényes a lélek tápláléka.” Talán a hagyományos konyha újraértelmezése és a közös étkezések kultúrája is szerepet játszik abban, hogy teljesebb életet élhessünk – nemcsak testben, de szellemben is.
