A cukorbetegség egyik legveszélyesebb szövődménye a szív károsodása, ami a Semmelweis Egyetem legújabb kutatása szerint háromszor gyakoribb a diabétesszel élők körében. A Szent István Kórház kardiológiai osztályán találkoztam Nagy Jánossal, aki huszonöt évig küzdött a cukorbetegséggel, mielőtt szívelégtelenséget diagnosztizáltak nála. „Sosem gondoltam, hogy a cukrom miatt a szívem is veszélybe kerülhet,” mondta, miközben a rehabilitációs gyakorlatait végezte.
A diabétesz és a szívelégtelenség kapcsolata összetett. Dr. Kovács Mária, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke szerint a tartósan magas vércukorszint károsítja az erek falát, és idővel a szívizomzat működését is befolyásolja. „A cukorbetegek szívizomzatában a glükóz helyett zsírsavak égetése válik dominánssá, ami energiatermelési zavarhoz vezet,” magyarázza. A szív mintegy „éhezik” az optimális üzemanyag hiányában.
A Nemzetközi Diabétesz Szövetség adatai alapján a cukorbetegek közel 40%-ánál alakul ki valamilyen szívszövődmény. A megelőzés kulcsa a rendszeres kardiológiai ellenőrzés még panaszmentesség esetén is. Különösen fontossá vált ez a COVID-19 járvány után, amikor az elmaradt szűrések miatt ugrásszerűen megnőtt a későn diagnosztizált esetek száma.
Biztató azonban, hogy az új gyógyszercsoportok – mint az SGLT-2 gátlók – nemcsak a vércukorszintet normalizálják, hanem bizonyítottan védik a szívet is. A Tapolcai Cukorbetegek Egyesületének közösségi programjai pedig azt mutatják, hogy a sorstársi támogatás jelentősen javítja a betegek együttműködését.
Hagyományos értékeink közé tartozik a család támogató szerepe. Beszélgetéseim során tapasztalom, hogy ahol a családtagok együtt figyelnek az étkezésre, közösen mozognak, ott jobb a betegség kimenetele is. A szívet nemcsak gyógyszerekkel, hanem szeretettel, figyelemmel is gyógyítani lehet – és kell.
