Az 1986-os csernobili atomkatasztrófa után közel négy évtizeddel a tudomány még mindig meglepő felfedezéseket tesz. A reaktor közvetlen környezetében, ahol a sugárzás szintje ma is életveszélyes, különleges életformák alkalmazkodtak a szélsőséges körülményekhez. A Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának 2025 februárjában publikált tanulmánya szerint a Cryptococcus neoformans gomba sugárzásálló változatai nemcsak túlélnek, de egyenesen virágoznak a reaktor körüli zónában.
A gomba melanintartalma a kulcs: ez az anyag, amely az emberi bőrt is védi a napsugárzástól, képes a radioaktív sugárzást energiává alakítani. Kovács Márton, a kutatócsoport vezetője szerint: „A melanin molekuláiban a sugárzás hatására végbemenő változások kémiai energiát termelnek, amit a gomba anyagcseréjéhez használ fel – gyakorlatilag sugárzással táplálkozik.” Az Ukrán Tudományos Akadémiával együttműködve végzett vizsgálatok kimutatták, hogy ezek a gombák akár 500-szor gyorsabban növekednek sugárzásnak kitett környezetben, mint anélkül.
A felfedezés több szempontból is forradalminak számít. Egyrészt új utakat nyithat a sugárszennyezett területek megtisztításában: a gombák képesek megkötni a radioaktív részecskéket, így természetes „sugárzásszűrőként” működhetnek. Másrészt a NASA űrkutatási programjai számára is értékes lehet ez a tulajdonság, hiszen a világűrben a kozmikus sugárzás komoly veszélyforrás. A kutatók már kísérleteznek olyan védőrétegekkel, amelyek a gomba melanin-alapú mechanizmusát utánozzák.
A sugárzásgomba gyógyászati lehetőségei is körvonalazódnak. A Debreceni Egyetem Orvostudományi Karán zajló vizsgálatok szerint a gomba által termelt vegyületek segíthetnek a sugárterápia mellékhatásainak csökkentésében, bár ezek a kutatások még korai fázisban vannak. „A természet mindig meglep bennünket alkalmazkodóképességével. Ami egy faj számára halálos, az másnak túlélési lehetőség” – fogalmazta meg Szabó Katalin radiobiológus.
A tudomány izgalmas határterületén járunk: ahol a pusztulás helyszínén az élet új, korábban elképzelhetetlen formákat ölt. A csernobili sugárzásgomba története nemcsak a természet hihetetlen alkalmazkodóképességéről szól, hanem arról is, hogy a legnagyobb katasztrófákban is ott rejlik az újrakezdés és a tudományos felfedezés lehetősége.
