A csendháborítás problémaköre minden évben számos magyar állampolgárt érint, különösen a sűrűn lakott városi területeken és társasházakban. A jogszabályi háttér 2025-ben is változatlan: a szabálysértésekről szóló 2012. évi II. törvény 195. §-a egyértelműen meghatározza, hogy aki indokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát zavarja, szabálysértést követ el. A Rendőrség közlése szerint az elmúlt évben több mint 7000 bejelentés érkezett csendháborítás miatt országszerte.
A csendháborítás megítélésénél fontos szempont az időpont. 22:00 és 6:00 óra között érvényben van az éjszakai nyugalom időszaka, amikor szigorúbb szabályok vonatkoznak a zajkeltésre. Ez azonban nem jelenti azt, hogy napközben bármilyen zajkeltés megengedett lenne. A törvény a „mások nyugalmának indokolatlan zavarását” általánosságban tiltja. Mérlegelés tárgya lehet például a zajforrás jellege, erőssége, időtartama és ismétlődése.
„A csendháborítási esetek mintegy 40 százalékában elsőként a közös képviselő bevonásával vagy közvetlen kommunikációval sikerül megoldani a problémát” – nyilatkozta Dr. Kovács Imre, a Társasházi Közösségek Országos Egyesületének elnöke. A házirend betartása és betartatása elsődleges jelentőségű, hiszen a társasházak saját szabályzatukban szigorúbb előírásokat is megállapíthatnak az együttélés normáira vonatkozóan.
Ha a békés egyeztetés nem vezet eredményre, a 271/2008. (XI. 18.) Kormányrendelet alapján a jegyzőhöz lehet fordulni birtokvédelmi eljárás keretében, amennyiben a zavarás nem régebbi egy évnél. Súlyosabb esetekben a rendőrségen tehető feljelentés, amely szabálysértési eljárást indíthat, és akár 150.000 forintig terjedő pénzbírság kiszabását eredményezheti.
Magyarország legtöbb településén az önkormányzati rendeletek is szabályozzák a helyi csendrendeleteket, amelyek gyakran konkrétabb időbeli és térbeli korlátozásokat tartalmaznak. Érdemes tehát a helyi rendeletet is megismerni, mielőtt bármilyen hivatalos lépést tennénk a zavaró szomszéd ellen.
A közösségi együttélés alapvető szabályainak betartása mindannyiunk felelőssége. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kölcsönös tisztelet és előzetes egyeztetés a legtöbb esetben eredményesebb, mint a jogi út, amely gyakran a szomszédi kapcsolatok végleges megromlásához vezethet.
