A filmművészet határait rendszeresen feszegető Christopher Nolan legújabb nagyszabású alkotása, az Odüsszeia első hivatalos előzetese megérkezett, és azonnal lázba hozta a mozirajongókat. A rendező, aki a Dunkirk, az Interstellar és az Oppenheimer után ismét klasszikus irodalmi alapanyaghoz nyúlt, ezúttal Homérosz időtlen eposzát kelti életre, méghozzá a tőle megszokott grandiózus vizuális megközelítéssel és filozófiai mélységgel.
Az alig két perces előzetes lenyűgöző képi világot tár elénk: az ókori Görögország lenyűgöző látványa modern filmtechnológiával párosul, miközben a mitológiai utazás alapvető emberi kérdéseket feszeget. „Nem a hazatérés a lényeg, hanem az út maga, amely megmutatja, kik vagyunk valójában,” hallható az előzetesben Matt Damon hangja, aki Odüsszeuszt alakítja. A rendező hosszas kutatómunkát végzett az eredeti mű hitelességének megőrzése érdekében, miközben sajátos időkezelése és narratív szerkezete ebben a filmben is tetten érhető lesz.
A várhatóan 2025 novemberében érkező film különlegessége, hogy Nolan ragaszkodott a valódi helyszíneken, digitális trükkök minimalizálásával történő forgatáshoz. Az Égei-tengeren rögzített jelenetekhez eredeti méretű hajókat építettek, a mitológiai lényeket pedig innovatív gyakorlati effektekkel és minimális számítógépes utómunkával hozták létre. Az előzetesben feltűnik még Cillian Murphy mint Poszeidón, Florence Pugh Pénelopé szerepében, valamint Robert Pattinson, aki a film egyik antagonistáját alakítja.
„Homérosz eposza nemcsak egy kalandtörténet, hanem az emberi lét alapvető kérdéseit vizsgáló mű. Nolan filmje ezt a zeitgeistet ragadja meg modern vizuális nyelven,” nyilatkozott Dr. Németh Lajos klasszika-filológus a Magyar Filmintézet podcastjában. A film zenéjét ismét Hans Zimmer szerzi, aki ezúttal ókori hangszerek modern interpretációját is beépíti a filmzenébe, ahogy az előzetesben hallható drámai motívumok is sejtetik.
Az Odüsszeia előzetese egyértelműen jelzi, hogy Nolan nem pusztán adaptálni akarja a klasszikust, hanem újraértelmezni azt a huszonegyedik század vizuális és narratív eszközeivel, miközben hű marad az eredeti mű szellemiségéhez és a saját rendezői világához is. Ahogy a rendező korábbi munkáiban, itt is várható az idősíkok kreatív kezelése és a valóság többrétegű bemutatása.
