A nagyszüleim konyhájában mindig ott illatozott a cékla. Hol savanyúságként, hol főzelékben, néha csak egyszerűen sütve. Ma, amikor a globális egészségkutatások sorra igazolják, amit nagyanyáink ösztönösen tudtak, a cékla visszakerül az őt megillető helyre. A Semmelweis Egyetem legfrissebb tanulmánya szerint a rendszeres céklafogyasztás 15%-kal csökkentheti a magas vérnyomás kialakulásának kockázatát.
Kovács Erzsébet, a Hagyományos Magyar Konyha Egyesület elnöke szerint „a cékla nem egyszerűen étel, hanem kulturális örökségünk része, amely összeköti a magyar konyha múltját és jövőjét„. Ez az örökség most találkozik a tudomány igazolásával. Dr. Nagy János táplálkozáskutató magyarázza: „A céklában található nitrátvegyületek értágító hatásúak, míg antioxidánsai a sejtek védelmét szolgálják.” A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége ajánlása alapján heti két-három alkalommal érdemes céklát fogyasztani, változatos formában.
Miközben a hagyományos céklafogyasztás formái – a céklaleves, a cékla főzelék, a savanyúság – továbbra is jelen vannak a magyar háztartásokban, új trendek is megjelentek. A céklalé, a nyers céklasaláta vagy a fermentált cékla egyre népszerűbb azok körében, akik ötvözni kívánják a hagyományt az egészségtudatos életmóddal. A Budapesti Kardiológiai Intézet ajánlása szerint különösen az idősebb korosztálynak és a szív-érrendszeri problémákkal küzdőknek jelenthet segítséget a rendszeres céklafogyasztás.
Amikor egy élelmiszer egyszerre képviseli nemzeti konyhánk folytonosságát és a modern táplálkozástudomány eredményeit, érdemes újragondolni helyét mindennapi étkezésünkben. A cékla ereje nem csak élettani hatásaiban rejlik, hanem abban is, ahogy összeköti a generációkat, a hagyományt és az innovációt. A nagymamák receptjeiből táplálkozó, de a modern igényeket is kielégítő céklás fogások hídat képeznek múltunk és jövőnk között, miközben egészségünket is szolgálják.
