Az 1873. november 17-én kihirdetett törvény, amely Pest, Buda és Óbuda városok egyesítéséről rendelkezett, alapjaiban határozta meg a modern magyar főváros fejlődését. E jelentős közigazgatási reform 152. évfordulóján érdemes felidézni, hogy a Magyar Országos Levéltár iratanyaga szerint a városegyesítést megelőző évtizedekben már számos kezdeményezés született az egységes főváros megteremtésére. Különösen Széchenyi István „Híd-egyesület” koncepciója és az 1849-ben rövid időre megvalósult egyesítési kísérlet emelkedik ki az előzmények közül.
A városegyesítés folyamatában kulcsszerepet játszott az 1870. évi X. törvénycikk által létrehozott Fővárosi Közmunkák Tanácsa, amely Andrássy Gyula miniszterelnök kezdeményezésére jött létre. E testület tervei alapján indult meg Budapest átfogó városrendezése, melynek eredményeként kiépült a Nagykörút és az Andrássy út. A Budapest Főváros Levéltárában őrzött eredeti tervrajzok és jegyzőkönyvek tanúsága szerint a városegyesítés utáni első évtizedekben Budapest lakosságszáma robbanásszerűen, közel kétszeresére növekedett, és 1900-ra megközelítette a 733.000 főt.
A főváros egyesítésének egyik legfontosabb következménye volt, hogy megteremtette az egységes városi intézményrendszert. Bárczy István polgármester 1906 és 1918 közötti városfejlesztési programja során 55 új iskola, több kórház és középület épült. „Budapest fejlődése nem csupán egy város növekedésének története, hanem a magyar állam modern kori megerősödésének szimbóluma is” – fogalmazott Keleti Károly statisztikus az egyesítés 25. évfordulójára kiadott emlékkötetben.
Az egyesített főváros gyors fejlődésének köszönhetően vált a Kárpát-medence kulturális és gazdasági központjává, ahol olyan emblematikus épületek emelkedtek, mint az Országház, a Halászbástya vagy a millenniumi földalatti vasút. Budapest egyesítésének 152. évfordulóján különösen fontos emlékeznünk arra, hogy fővárosunk jelenlegi arculata és identitása ebben a reformkorból kinövő, de a kiegyezés utáni időszakban kiteljesedő városfejlesztési koncepcióban gyökerezik, amely máig ható érvénnyel határozta meg a város szerkezetét és karakterét.
