1885. augusztus 28-án, Ferenc József jelenlétében avatták fel Hauszmann Alajos tervei alapján a neoreneszánsz stílusú Királyi Lovardát a Budai Várban, amely egy évszázados hányattatás után, 2025-re végre visszanyerte eredeti pompáját. Az Országos Levéltár E 576-os fondjában található tervrajzok és Hauszmann fennmaradt naplójegyzeteinek tanúsága szerint a lovarda nem csupán funkcionális épületként, hanem a monarchia reprezentatív tereként szolgált, ahol a legmagasabb szintű lovaskultúra jelenlétét biztosították a magyar fővárosban.
A Lovarda és a Főőrség épületeinek sorsa jelképezi a magyar történelem viharait. A második világháborúban súlyosan megsérült épületeket a kommunista rezsim ideológiai megfontolásokból 1954-ben leromboltatta, kinyilvánítva a magyar monarchikus múlt elutasítását. Ahogy Granasztói Pál építészettörténész az MTA Kézirattárában őrzött 1976-os tanulmányában fogalmazott: „A várnegyedi épületek eltűnése nem pusztán fizikai veszteség, hanem a történelmi emlékezet tudatos megszakítása volt.” A történelmi intézményi folytonosság visszaállításának igénye azonban sosem szűnt meg, és az egykori tervrajzok, fényképek és leírások alapján 2021-ben kezdődött el a rekonstrukció.
A Főőrség épületében kialakított látogatóközpont interaktív térképei és installációi bemutatják, hogyan változott a királyi központ szerepe a magyar államiság ezeréves története során. A Magyar Nemzeti Levéltár anyagaira támaszkodva nyomon követhető, ahogy az uralkodói szimbólumok és terek az állami reprezentáció részévé váltak, közben megőrizve történelmi jelentőségüket. A Várnegyed ezen része így nem csupán műemléki helyreállítás, hanem a Kárpát-medencei magyar jelenlét folytonosságának szimbóluma is.
A felújítás jelentősége túlmutat az építészeti rekonstrukción. Ahogy Lechner Jenő írta 1920-as „Magyar építőművészet a Mohácsi vésztől a kiegyezésig” című munkájában: „Az épített örökség nem puszta forma, hanem a nemzeti emlékezet hordozója.” A Budai Vár szívében újjászületett épületegyüttes immár ismét betöltheti ezt a szerepet, miközben modern kulturális és közösségi térként szolgálja a magyar nemzetet.
