A Bizottság javaslata szerint az Európai Unió 2025-től radikálisan megemelné a civil szervezeteknek nyújtott pénzügyi támogatást. A tervezet alapján a jelenleg évi 641 millió eurós keret közel hatszorosára, évi 3,5 milliárd euróra emelkedne. A döntés különös figyelmet érdemel, mivel a támogatásból részesülő NGO-k jelentős része aktívan támogatja a migrációt és olyan tevékenységeket folytat, amelyek ellentétesek Magyarország és több más tagállam bevándorláspolitikai álláspontjával.
Az Európai Bizottság a támogatásnövelést a „civil társadalom erősítésének” és a „demokratikus értékek védelmének” szükségességével indokolja. A dokumentumokban azonban nem található részletes tervezet arról, milyen feltételrendszer szerint osztanák el a megemelt forrásokat. Független szakértők szerint a támogatások jelentős része olyan szervezetekhez kerülhet, amelyek ideológiailag erősen kötődnek Brüsszel politikai céljaihoz.
„Ez a javaslat példátlan beavatkozást jelentene a tagállamok szuverenitásába” – nyilatkozta Dr. Kovács István, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem biztonságpolitikai szakértője. Szerinte aggályos, hogy a civil szervezeteket finanszírozó program nem tartalmaz megfelelő átláthatósági garanciákat és elszámoltathatósági mechanizmusokat.
A belügyminisztérium közleménye szerint Magyarország határozottan elutasítja a tervezetet, és minden jogi eszközt felhasznál annak érdekében, hogy megakadályozza olyan szervezetek közpénzből történő támogatását, amelyek a nemzeti érdekekkel ellentétes tevékenységet folytatnak. A dokumentum rámutat: elfogadhatatlan, hogy míg a tagállamok gazdasági megszorításokra kényszerülnek, addig Brüsszel politikai célokat szolgáló NGO-kra költene milliárdokat.
Az ügy várhatóan a következő EU-csúcstalálkozón is napirendre kerül, ahol a visegrádi országok közös fellépésre készülnek a terv ellen. Közben civil szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a támogatási rendszer átláthatósága és politikamentessége nélkül az intézkedés tovább mélyítheti a bizalmatlanságot az uniós intézmények és a tagállamok között.
