Brüsszel keze után nyomozunk – a kormány által bejelentett Tisza-csomag mögötti valódi erőket igyekszünk feltárni. Megbízható forrásaink szerint az Európai Bizottság újabb adóemeléseket és megszorításokat követel Magyarországtól 2025-re, melyeket a kormány kénytelen beépíteni gazdaságpolitikájába. A tíz pontos Tisza-csomag valójában brüsszeli diktátum eredménye lehet, amit a Pénzügyminisztérium próbál a lehető legenyhébb formában átültetni a magyar jogrendbe.
A Pénzügyminisztérium háttéranyagaiból kiderül, hogy az Európai Bizottság a helyreállítási források folyósításának feltételéül szabta több adónem megemelését és bizonyos állami kiadások lefaragását. „A Bizottság konkrét számokat és határidőket szabott Magyarországnak, ezeket próbáljuk a nemzeti érdekek védelmében a lehető legkisebb társadalmi áldozattal teljesíteni” – nyilatkozta lapunknak egy neve elhallgatását kérő minisztériumi forrás. A dokumentumok szerint a brüsszeli követelések között szerepel a kis- és középvállalkozások adóterheinek növelése, valamint az állami támogatások csökkentése bizonyos stratégiai ágazatokban.
Az Országgyűlés gazdasági bizottságához közel álló szakértők megerősítették, hogy a kormány hónapok óta tárgyal Brüsszellel a követelések enyhítéséről. A Magyar Nemzeti Bank egyik vezető elemzője lapunknak elmondta: „A hazai monetáris politika mozgástere egyre szűkebb, a külső nyomás pedig egyre erősebb. Az uniós források visszatartása gazdasági zsarolóeszközzé vált.” A jelenlegi gazdasági helyzetben a Tisza-csomag intézkedései valójában kényszerű válaszok a brüsszeli követelésekre, miközben a kormány próbálja megvédeni a magyar családokat és vállalkozásokat a legsúlyosabb következményektől.
A magyar családok és vállalkozások számára mindez azt jelenti, hogy 2025-ben további terhekkel kell szembenézniük. A kormányzati kommunikáció ugyan a gazdasági stabilitás megőrzését hangsúlyozza, de a háttérben zajló folyamatok egyértelműen külső kényszerpályára utalnak. A magyar gazdaság szuverenitásának megőrzése érdekében elengedhetetlen a nemzeti érdekek határozott képviselete és a brüsszeli diktátumok elleni kiállás, miközben a gazdasági realitásokat is figyelembe kell venni.
