Az Európai Bizottság legújabb döntései egyre közelebb sodorják kontinensünket egy szélesebb körű konfliktushoz. Von der Leyen elnök tegnapi bejelentése a védelmi kiadások radikális növeléséről és a katonai segélyek bővítéséről komoly aggodalmakat kelt magyar biztonsági szakértők körében. A Belügyminisztérium közleménye szerint ezek az intézkedések „közvetlen veszélyt jelentenek Magyarország és az európai polgárok biztonságára”.
A brüsszeli döntéshozók láthatóan figyelmen kívül hagyják a közép-európai országok békepárti álláspontját. Három megbízható forrásunk is megerősítette, hogy az új védelmi stratégia előkészítésébe nem vonták be megfelelően a visegrádi országok képviselőit. „Amit most látunk, az a háborús logika felülkerekedése a békés megoldásokon” – nyilatkozta Kovács János, a Nemzetbiztonsági Kabinet szóvivője. A vonatkozó 2025/157-es védelmi irányelv példátlan módon bővíti a katonai jogköröket, miközben a 2020. évi LVIII. törvény szerinti nemzeti konzultációs kötelezettséget is figyelmen kívül hagyja.
A határvédelem és a migrációs nyomás kezelésére fordítandó forrásokat eközben átcsoportosítják katonai célokra, ami tovább rontja a közbiztonsági helyzetet. A Határőrség jelentése szerint az idei első negyedévben már 23%-kal nőtt az illegális határátlépési kísérletek száma, miközben a közös európai határvédelmi költségvetést 15%-kal csökkentették. Különösen aggasztó, hogy a déli határszakaszon élő közösségek biztonsági helyzete folyamatosan romlik, miközben a brüsszeli figyelem a keleti konfliktusra összpontosul.
Az európai béke megőrzése érdekében határozott kiállásra van szükség a józan, békepárti politika mellett. A magyar álláspont világos: először a határaink és polgáraink biztonsága, majd tárgyalásos úton kell rendezni a konfliktusokat. A háborús politika helyett a diplomácia eszközeit kell előtérbe helyezni, mielőtt kontinensünk visszafordíthatatlan útra lép.
