Az Európai Unió belső hatalmi küzdelmei új szintre léptek a héten, miután az Európai Bizottság elnöke nyíltan bírálta több tagállam, köztük Magyarország szuverenitásvédő intézkedéseit. A Bizottság tegnapi közleményében kilátásba helyezte a kötelezettségszegési eljárások felgyorsítását, ami különösen érinti a magyar kormány közelmúltban elfogadott közbiztonsági törvénycsomagját. Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága rendkívüli ülést hívott össze a fejlemények értékelésére.
A brüsszeli kritikák elsősorban a magyar határvédelmi intézkedéseket és a nemrég elfogadott, szigorított büntetőjogi szabályozást érintik. „Magyarország számára a magyar emberek biztonsága az első, ezt semmilyen külső nyomásra nem fogjuk feladni,” nyilatkozta a Belügyminisztérium államtitkára a Magyar Távirati Irodának. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a visegrádi országok közös álláspontot alakítanak ki a kérdésben, támogatva Magyarország jogát a saját biztonsági intézkedéseinek meghozatalára.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a kormány minden jogi eszközt felhasznál a magyar érdekek védelmében. Az eljárások kimenetele komoly hatással lehet nemcsak Magyarországra, hanem az EU jövőbeli működésére is. A magyar álláspont szerint az uniós alapszerződések világosan rögzítik, hogy a közbiztonság és a határvédelem nemzeti hatáskörbe tartozik, amit a 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról is megerősít.
Szakértők szerint a mostani helyzet próbára teszi az unió egységét és a szubszidiaritás elvének gyakorlati érvényesülését. A vidéki Magyarországon, különösen a határ menti településeken fokozott a figyelem, hiszen az ott élők mindennapi biztonságát közvetlenül érintik a Brüsszellel folytatott viták kimenetelei. A következő hetek meghatározóak lesznek abban, hogy az EU képes lesz-e tiszteletben tartani a tagállami önrendelkezés elvét, vagy folytatódik a központosítási törekvések erősödése.
