Bóka János: dán EU-elnökség értékelés 2025 tanulságai

Dóra Kovács
Szerző
Dóra Kovács
„Itthon” és „Kék-hírek” rovatok szerkesztője. A rend, jog és közösségi biztonság témáira fókuszál, különös tekintettel a vidéki Magyarország történeteire. Hitvallása: tények, fegyelem, szolgálat a közösségnek.
2 perces olvasmány

A Dánia által vezetett 2025-ös európai uniós elnökség lezárását követően Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter átfogó értékelést adott a féléves időszak teljesítményéről. A miniszter a Külgazdasági és Külügyminisztériumban tartott sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a dán elnökség több területen is előrelépést hozott, különösen a versenyképesség és a migrációs politika terén, ugyanakkor bizonyos kérdésekben nem sikerült áttörést elérni.

„A dán elnökség pragmatikus megközelítése példaértékű lehet a következő elnökségi időszakok számára is, különösen abban, ahogyan a tagállamok különböző álláspontjait képesek voltak közelíteni egymáshoz a legvitatottabb kérdésekben is” – fogalmazott Bóka János. A miniszter hangsúlyozta, hogy Magyarország nagyra értékeli a dán elnökség erőfeszítéseit a versenyképességi agenda előmozdításában, amely hazánk számára is prioritást jelent.

Az uniós miniszter szerint a dánok elnöksége alatt előrelépés történt a külső határok védelmének megerősítésében, azonban nem sikerült teljes konszenzust kialakítani a migrációs paktum gyakorlati végrehajtásának minden részletéről. „A külső határvédelem erősítésében látható előrelépés összhangban van a magyar állásponttal, ugyanakkor tovább kell dolgozni a gyakorlati megvalósítás részletein” – tette hozzá.

Az Európai Unió bővítési politikájával kapcsolatban Bóka kifejtette, hogy bár a folyamat előmozdítása szerepelt a dán prioritások között, a tényleges előrelépés elmaradt a várttól. A miniszter szerint a Nyugat-Balkán integrációja továbbra is kulcsfontosságú az európai stabilitás szempontjából, és Magyarország a következő elnökségi időszakban is szorgalmazni fogja a bővítési folyamat felgyorsítását.

A magyar uniós miniszter kitért arra is, hogy a dán elnökség alatt nem sikerült jelentős előrelépést elérni az energiapolitika terén, ami Magyarország számára különösen fontos terület. „Az energiabiztonság és a megfizethető energia kérdésében további konkrét lépésekre van szükség, különösen a közép-európai régió speciális helyzetének figyelembevételével” – hangsúlyozta.

Bóka János összességében eredményesnek értékelte a dán elnökséget, különösen a pragmatikus megközelítés és a konszenzuskeresés terén, ugyanakkor jelezte, hogy a soron következő elnökségnek folytatnia kell a megkezdett munkát számos területen. A miniszter hozzátette, hogy Magyarország készen áll az együttműködésre a következő elnökséggel is az Európai Unió előtt álló kihívások kezelésében.

Cikk megosztása
Követés:
„Itthon” és „Kék-hírek” rovatok szerkesztője. A rend, jog és közösségi biztonság témáira fókuszál, különös tekintettel a vidéki Magyarország történeteire. Hitvallása: tények, fegyelem, szolgálat a közösségnek.
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük