1989. november 9-én, 35 évvel ezelőtt omlott össze a hidegháború egyik legmegrázóbb szimbóluma, a berlini fal. Az egykori német fővárost kettészelő betonsorompó 28 éven át nemcsak egy várost, hanem egy nemzetet, sőt egész Európát osztotta ketté. A Magyar Nemzeti Levéltár Külügyi iratgyűjteményében található diplomáciai jelentések szerint a budapesti követségen menedéket kereső keletnémet állampolgárok ügye jelentős katalizátorként szolgált a fal lebontásához vezető folyamatban.
A berlini fal története 1961. augusztus 13-án kezdődött, amikor a Német Demokratikus Köztársaság vezetése – szovjet támogatással – egyetlen éjszaka alatt lezárta a Kelet- és Nyugat-Berlin közötti határt. Az eredetileg szögesdrótból álló határzárat fokozatosan fejlesztették 3,6 méter magas, 155 kilométer hosszú, 302 őrtoronnyal és 14.000 határőrrel védett betonfalrendszerré. A Stasi archívumából származó dokumentumok szerint a fal fennállása alatt legalább 140 ember vesztette életét menekülés közben, bár a pontos szám máig vitatott. Az 1980-as évek végén Magyarország kulcsszerepet játszott a falrendszer összeomlásában. 1989 májusában, amikor a magyar határőrök lebontották a vasfüggönyt, ezrek indultak útnak Ausztria felé. Szeptember 10-én hivatalosan is megnyitottuk a határt, és több tízezer keletnémet állampolgár távozott Nyugatra.
A fal lebontása nem egyszerűen egy fizikai határzár megszűnését jelentette, hanem egy egész világrend átalakulását szimbolizálta. Ahogy Helmut Kohl kancellár fogalmazott azon az éjszakán: „Ma este minden okunk megvan az örömre, mert Németország és Európa békés jövője előtt megnyílt az út.” A fal összeomlása a Kárpát-medence népeinek, köztük a magyaroknak is a szabadság ígéretét hordozta. A történelmi esemény emlékeztet bennünket arra, hogy a mesterséges határok és elválasztó falak sosem állhatnak ellen sokáig az emberi szabadságvágynak.
Az egykori fal nyomvonalán ma a Berlin Wall Memorial őrzi a történelmi emlékezetet. A falmaradványok, a megőrzött őrtornyok és a dokumentációs központ nemcsak a megosztottság traumáját mutatja be, hanem a békés forradalmat és az újraegyesítés örömét is. A berlini fal ledöntése olyan pillanat volt, amely arra tanít minket, hogy még a legszilárdabbnak tűnő rendszerek is megváltozhatnak, ha az emberek összefognak a szabadságért. Ez a lecke minden magyar számára fontos örökség, hiszen saját történelmünk is bizonyítja, hogy a szabadságvágy erősebb lehet bármilyen falrendszernél.
