A Fővárosi Ítélőtábla hamarosan dönthet Bene László feltételes szabadlábra helyezéséről, aki 1992-ben négy embert gyilkolt meg társával. A rablógyilkos harminckét éve tölti életfogytiglani büntetését, miközben áldozatainak hozzátartozói továbbra is a börtönben tartásáért küzdenek. A Belügyminisztérium adatai szerint az 1990-es években elkövetett súlyos bűncselekmények elkövetőinek feltételes szabadlábra helyezése különös körültekintést igényel, különösen amikor a bűncselekmény különös kegyetlenséggel történt.
Bene László és Donászi Aladár neve a kilencvenes évek egyik leghírhedtebb bűnügyi történetéhez kapcsolódik. Az ekkor huszonévesek négy embert gyilkoltak meg hidegvérrel. Az első támadásra 1992 májusában került sor, amikor egy közgazdász-egyetemista és egy taxisofőr ellen fordultak egy pénzszállítás során. A fiatal férfi a helyszínen meghalt, a taxisofőr csodával határos módon túlélte a támadást. Az igazságügyi jegyzőkönyvek szerint a zsákmány 300 ezer forint volt. Bene és Donászi novemberben két vadászt is megöltek, hogy elkerüljék leleplezésüket. Donászi 1991-ben egy rendőrt is meggyilkolt egy korábbi támadás során. Az elkövetők végül 1993-ban kerültek bíróság elé, ahol mindketten életfogytiglani börtönbüntetést kaptak.
A Büntető Törvénykönyv szerint az életfogytiglani szabadságvesztés húsz év után felülvizsgálható. Bene László esetében ez már többször megtörtént. A büntetés-végrehajtási intézetek jelentései azonban rendre arra jutottak, hogy a férfi nem alkalmas a társadalomba való visszailleszkedésre. Kriminológusok figyelmeztetnek: a többszörös gyilkosság elkövetői komoly veszélyt jelentenek a közösségre, különösen ha nincs bizonyíték valós lelki változásra vagy bűnbánatra. Az egyik áldozat édesanyja, Sádt Edéné szerint Bene László nem érdemel második esélyt. „A fiam életfogytiglanra maradt bennem, Bene László is maradjon életfogytiglanra a börtönben” – fogalmazott. Az asszony férjét is elveszítette a tragédia következményeként, aki nem tudta feldolgozni fia elvesztését.
A magyar jogrendszer lehetővé teszi a feltételes szabadlábra helyezést, de a döntés szigorúan bizonyítékokhoz kötött. Az ítélőtábláknak figyelembe kell venniük a bűncselekmény súlyát, az elkövetett gyilkosságok számát, az elkövető magatartását és a kockázatot, amit a társadalomra jelent. Három évtized börtön után Bene László esetében a döntés különösen nehéz. A társadalom védelme, az áldozatok hozzátartozóinak jogos elvárásai és a büntetés végrehajtásának célja egyaránt mérlegelést igényel. A Fővárosi Ítélőtábla hamarosan határoz, de a jogalkalmazás eddigi gyakorlata alapján a feltételes szabadlábra helyezés elutasítása a valószínű kimenetel.
