A hét elején újabb fejezet nyílt a magyar belpolitikában, amikor Szentkirályi Alexandra kormányzati kommunikációs vezető éles kritikával illette az ellenzéki pártokat a kormányzóképességük hiányát illetően. A kormányszóvivő a Tisza Párt szerdai sajtótájékoztatóján kiemelte: „A jelenlegi ellenzéki formációk egyike sem mutat fel olyan szakpolitikai programot, amely valós alternatívát jelentene a magyar választók számára.”
A kormányzati álláspont szerint az ellenzéki pártok továbbra is fragmentáltak, és nem rendelkeznek koherens jövőképpel Magyarország számára. Szentkirályi konkrét példaként hozta fel az energiapolitikai koncepciók hiányát és a költségvetési tervek ellentmondásait. „Amíg egy politikai erő nem tud világos válaszokat adni az olyan alapvető kérdésekre, mint az energiabiztonság vagy a családtámogatási rendszer jövője, addig nem nevezhető kormányzóképesnek” – fogalmazott a kormányszóvivő.
Az ellenzéki oldalról azonban azonnal érkezett válasz. A Demokratikus Koalíció szóvivője közleményben reagált, amelyben visszautasította a vádakat, és kiemelte: „A valódi kormányzóképtelenség ott mutatkozik meg, ahol az infláció elszabadult, az egészségügy pedig válságban van.” A Tisza Párt elnöke eközben saját gazdaságpolitikai koncepciójukat hangsúlyozta, amely szerinte fenntartható alternatívát kínál a jelenlegi kormányzati gyakorlattal szemben.
Politikai elemzők szerint a kormányképesség kérdése kulcsfontosságú lesz a következő választási ciklusban. Barabási Zoltán politológus a Magyar Nemzet megkeresésére elmondta: „A választók számára egyre fontosabbá válik, hogy ne csak kritikát, hanem valós alternatívát is lássanak. A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a bizonytalanok nagy része éppen emiatt nem tud dönteni.”
A vita hátterében az áll, hogy a 2025-ös politikai helyzetben az ellenzéki pártok továbbra is keresik az együttműködés hatékony formáit, miközben a kormánypártok a stabilitás és a kiszámíthatóság fontosságát hangsúlyozzák. A helyi közösségek szempontjából mindez azért lényeges, mert a kormányzóképesség hiánya a mindennapi döntéshozatali folyamatokra is kihathat, legyen szó önkormányzati fejlesztésekről vagy közszolgáltatások biztosításáról.
