A budapesti Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján tartott szakmai konferencián Dr. Kovács Emese gyermekpszichiáter elsötétített teremben mutatott egy megdöbbentő agyi képalkotó vizsgálatot. Két kétéves gyermek agyi aktivitása között látványos különbség volt: az egyik harmonikus mintázatot mutatott, a másik jelentős hiányosságokat. A különbség? Az első gyermek napi képernyőideje minimális, míg a másodiké rendszeresen meghaladta a két órát.
A 2025-ben publikált nemzetközi kutatások egyértelműen megerősítették, amit szakemberek évek óta hangoztatnak: a korai életkorban bevezetett rendszeres képernyőhasználat károsan befolyásolhatja az agyfejlődést. Dr. Nagy Bálint gyermekneurológus szerint „a 0-3 éves kor az agyi hálózatok kialakulásának kritikus időszaka, amikor a valós emberi interakciók és háromdimenziós tapasztalatok pótolhatatlanok.”
A Magyar Gyermekgyógyászati Társaság friss ajánlása szerint három éves kor alatt teljes képernyőmentességre van szükség, kivéve a családtagokkal történő videóhívásokat. Hazai felmérések szerint azonban a magyar családok 67%-ában a kétévesnél fiatalabb gyermekek is rendszeresen használnak digitális eszközöket, gyakran étkezés vagy elalvás előtt.
Török Zsuzsa, hároméves Dani édesanyja osztotta meg tapasztalatát: „Nehéz volt szakítani a telefonnal lefoglalás kényelmes megoldásával, de miután bevezettük a képernyőmentes időszakokat, Dani koncentrációja és beszédfejlődése ugrásszerűen javult.”
A szakemberek nem démonizálják a technológiát, csupán életkornak megfelelő használatra intenek. Az agyi képlékenység időszakában a valódi játék, mesélés, éneklés és mozgás biztosítja a harmonikus fejlődést – ezeket semmilyen digitális tartalom nem helyettesítheti. Ahogy Dr. Kovács fogalmazott: „Nem a technológiától kell megvédeni gyermekeinket, hanem időt kell adni agyuknak, hogy előbb a valódi világot ismerhessék meg.”
