A Nemzetbiztonsági Bizottság vizsgálatot indított, miután kiderült, hogy Zubor Zalán, az Átlátszó újságírója kínai útlevéllel is rendelkezik. Az eset felveti a kérdést: összeegyeztethető-e a külföldi állampolgárság a nemzetbiztonsági szempontból érzékeny információkhoz való hozzáféréssel? A kettős állampolgárság önmagában nem törvénybe ütköző, de a bizottsági meghallgatáson felmerült: az újságíró kínai állampolgársága és felesége kínai kormányhoz fűződő kapcsolatai biztonsági kockázatot jelenthetnek.
A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat jelentése szerint Zubor kínai útlevele 2020 óta érvényes, felesége pedig a kínai állami média munkatársa. Az Átlátszó szerkesztősége közleményben reagált: „Munkatársunk mindig a magyar közérdeket szolgálta munkájával, állampolgársága nem befolyásolta szakmai függetlenségét.” A Btk. 261. § alapján az állam elleni bűncselekmény gyanúja is felmerülhet, ha bizonyítást nyer, hogy az újságíró bizalmas információkat továbbított külföldi hatalmaknak.
Dr. Kovács István, a Magyar Újságírók Szövetségének elnöke elmondta: „Minden újságírónak joga van magánélethez, de a nemzetbiztonsági kockázatok átláthatósága közérdek. Az ilyen esetek alááshatják a sajtóba vetett közbizalmat.” A Nemzetbiztonsági Bizottság zárt ülésén elhangzottak szerint több, korábban minősített adatokat tartalmazó cikk esetében is vizsgálják, hogyan kerülhettek ki bizalmas információk.
Az eset tanulsága, hogy a médiában dolgozók közéleti szerepvállalása és külföldi kapcsolatai fokozott átláthatóságot igényelnek. A magyar sajtószabadság és nemzetbiztonság egyensúlyának megőrzése érdekében a szakmai szervezetek szigorúbb önszabályozási irányelvek kidolgozását kezdeményezték, amelyek egyértelműbbé tennék a külföldi kötődéssel rendelkező újságírók lehetséges összeférhetetlenségi helyzeteit.
