ATLAS üstökös felrobbanása 2025: rejtélyes kozmikus jelenséget észleltek

Bálint Székely
Szerző
Bálint Székely
Történész végzettséggel, a Kárpát-medence intézménytörténetét és térképeit kutatja. Írásaiban a „Nagymagyarország” emlékezetét forrásokkal és archív anyagokkal teszi közérthetővé.
2 perces olvasmány

Az égbolt történeti megfigyelése évezredek óta fontos része a magyar kultúrának, amit a Halley-üstökös 1456-os feljegyzései is bizonyítanak a Budai Krónikában. E hagyomány folytatásaként a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársai különleges jelenséget dokumentáltak: az ATLAS üstökös (C/2023 A3) váratlan fragmentációját 2025 november első napjaiban. A piszkéstetői obszervatórium 1 méteres RCC teleszkópjával készült felvételek egyedülálló betekintést nyújtanak a Naprendszer ősi történetébe.

Az üstökös, melyet először 2023 januárjában fedezett fel a Hawaii-on működő ATLAS (Asteroid Terrestrial-impact Last Alert System) rendszer, eredetileg a Naptól 7,3 csillagászati egységnyi távolságban tartózkodott. A Magyar Csillagászati Egyesület archívumában megtalálható korábbi megfigyelések szerint az üstökös pályája hasonlóságot mutat az 1680-as Nagy Üstökössel, melyet Apáczai Csere János is megfigyelt. A fragmentáció folyamatát a magyarországi obszervatóriumhálózat folyamatosan nyomon követi, a piszkéstetői mérések szerint az üstökös magja legalább hét nagyobb darabra szakadt. Hegedüs Tibor csillagász, a Bajai Obszervatórium igazgatója szerint: „Ez a jelenség ritka lehetőséget biztosít számunkra, hogy megértsük az üstökösök belső szerkezetét és összetételét, amelyek Naprendszerünk 4,5 milliárd éves történetének tanúi.” A Magyar Természettudományi Múzeum meteoritgyűjteményében őrzött, hazánk területén talált üstököseredetű meteoritokkal való összevetés további értékes adatokkal szolgálhat.

Az üstökösrobbanás tudományos jelentősége túlmutat a csillagászaton. A Kárpát-medencében évszázadok óta feljegyzett égi jelenségek (mint az 1857-es meteorithullás Kaba mellett vagy az 1933-as Perseida-megfigyelések) fontos részei tudománytörténeti örökségünknek. A piszkéstetői obszervatórium által kezdeményezett nemzetközi együttműködés, melyben erdélyi és felvidéki magyar csillagászok is részt vesznek, a közös kutatási hagyományok továbbélését bizonyítja. Az ATLAS üstökös megfigyelésével nyert adatok elemzése segíthet megérteni bolygórendszerünk kialakulását és jövőbeli fejlődését, miközben folytatja azt a megfigyelési hagyományt, amely Hell Miksától Konkoly-Thege Miklósig ívelve megalapozta a magyar csillagászati kutatások nemzetközi elismertségét.

Cikk megosztása
Követés:
Történész végzettséggel, a Kárpát-medence intézménytörténetét és térképeit kutatja. Írásaiban a „Nagymagyarország” emlékezetét forrásokkal és archív anyagokkal teszi közérthetővé.
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük