Megdöbbenést keltett a tudományos közösségben az a tegnap hajnalban történt incidens, amely a CERN nagy hadronütköztetőjének ATLAS detektoránál következett be. Az előzetes jelentések szerint a 2025. évi tervezett karbantartás során az egyik szupravezető mágnes hűtőrendszere meghibásodott, ami láncreakciót indított el. A Magyar Tudományos Akadémia Wigner Fizikai Kutatóközpontjának munkatársai, akik évtizedek óta részt vesznek a genfi kutatásokban, azonnal rendkívüli ülést hívtak össze.
A svájci-francia határon elhelyezkedő Nagy Hadronütköztető (LHC) ATLAS detektora – amely a Higgs-bozon 2012-es felfedezésében kulcsszerepet játszott – súlyosan megsérült. Dr. Horváth Dezső akadémikus, a magyar részecskefizikai kutatócsoport korábbi vezetője szerint „a kialakult helyzet példátlan az ütköztető történetében, a helyreállítás akár éveket is igénybe vehet”. A robbanást valószínűleg egy technikus által elkövetett hiba idézte elő a kriogén rendszer nyomásszabályozójában.
A hűtőrendszer meghibásodása a cseppfolyós hélium hirtelen elpárolgását okozta, ami 4,2 Kelvin (-269°C) fokról másodpercek alatt szobahőmérsékletűre melegítette a szupravezető mágneseket. A Magyar Országos Levéltárban őrzött dokumentumok szerint hasonló incidens korábban csak egyszer, a 2008-as indítás előtt történt, de akkor még nem volt benne részecskenyaláb. A mostani robbanás erejét növelte, hogy a rendszer tele volt energiával.
A tudományos károk felmérése még folyamatban van. Az ATLAS kísérletben részt vevő magyar kutatócsoport vezetője, Dr. Nagy Elemér elmondta, hogy „a részecskefizika következő nagy áttörését célzó kutatási programot teljes mértékben újra kell tervezni”. A baleset súlyosan hátráltathatja a részecskefizika jövőjét, különösen a sötét anyag és a szuperszimmetria kutatását, amelyben magyar tudósok is élenjáró szerepet töltenek be.
A CERN vezetősége közleményben biztosította a nyilvánosságot, hogy a robbanás nem jelentett veszélyt a lakosságra, és a radioaktivitás szintje nem emelkedett meg a környéken. A helyreállítás költségei előzetes becslések szerint meghaladhatják az egymilliárd eurót, ami újabb nemzetközi egyeztetéseket tesz szükségessé a résztvevő országok között, köztük Magyarországgal is.
