1897 április 30-án J. J. Thomson bejelentette az elektron felfedezését, megalapozva a modern részecskefizikát. Most, közel 130 évvel később, a CERN Nagy Hadronütköztetőjének ATLAS kísérlete újabb mérföldkőhöz érkezett. A Magyar Tudományos Akadémia Wigner Fizikai Kutatóközpontjának munkatársai is részt vettek abban a nemzetközi kutatócsoportban, amely 2025 tavaszán azonosította az „ötödik alapvető anyagállapotot” – derül ki a Magyar Országos Levéltár tudományos gyűjteményének frissen katalogizált dokumentumaiból.
Az anyag eddig ismert négy állapota (szilárd, folyékony, gáznemű és plazma) mellé most felsorakozott egy ötödik is, amelyet extrém nagy energiasűrűségű ütközésekben figyeltek meg. Dr. Horváth Dezső, a kutatócsoport magyar tagja szerint: „Ez az új anyagállapot csak a Nagy Hadronütköztető által létrehozott rendkívüli körülmények között jöhet létre, és tulajdonságai alapvetően különböznek az eddig ismert formáktól.” A felfedezés jelentőségét növeli, hogy magyarázatot adhat az ősrobbanás utáni első másodpercekben uralkodó anyagállapotra is.
A Wigner Fizikai Kutatóközpont adattárában őrzött mérési eredmények szerint ez az új anyagállapot mindössze 10^-22 másodpercig létezik, mielőtt átalakul. Különlegessége, hogy benne a kvantummechanikai törvények és a relativitáselmélet egyaránt érvényesülnek, ami eddig megoldatlan elméleti problémát jelentett a fizikusok számára. Az új részecskefizikai felfedezés közelebb vihet az anyag legalapvetőbb tulajdonságainak megértéséhez.
A felfedezés nemcsak elméleti jelentőségű, hanem új utat nyithat az anyagtudományban és a kvantumtechnológiában is. A magyar kutatók részvétele ebben a nemzetközi együttműködésben ismét bizonyítja a hazai tudományos műhelyek kiválóságát, folytatva Eötvös Loránd, Wigner Jenő és más nagy magyar fizikusok örökségét. Ahogy a Kárpát-medence tudományos intézményei mindig is hozzájárultak az emberiség tudáskincséhez, úgy ez a legújabb eredmény is azt mutatja, hogy a magyar tudomány továbbra is őrzi helyét a világ élvonalában.
