A szomorú valóság: állatvédelmi törvényeink továbbra is foghíjasak
Miközben a Belügyminisztérium legfrissebb jelentése szerint 2025-ben 30%-kal nőtt az állatkínzással kapcsolatos feljelentések száma, a büntetési tételek szigorítása ellenére az esetek mindössze 15%-a jutott el vádemelésig. Az Országos Rendőr-főkapitányság statisztikái alapján a tavalyi évben dokumentált 879 állatkínzási eset többsége továbbra is a vidéki, kistelepülési Magyarországon történik, ahol a hatósági jelenlét és az ellenőrzés lehetőségei korlátozottak.
A 2024 őszén módosított állatvédelmi törvény szigorúbb büntetési tételei önmagukban nem bizonyultak elegendőnek a problémák megoldásához. Az Állatorvosi Kamara közleménye szerint az állatkínzások visszaszorításához elengedhetetlen lenne az állatok kötelező egyedi azonosítása, a hatékonyabb hatósági ellenőrzések és az állatvédelmi járőrszolgálat kiterjesztése a kisebb településekre is. „Az esetek többségében a bizonyítás nehézségei miatt nem születik ítélet, hiszen a jogszabályi háttér és az eszközrendszer továbbra sem megfelelő” – nyilatkozta Dr. Bálint Gergely, a Kamara állatvédelmi biztosa.
A törvényi szigorítások pozitív hozadéka ugyanakkor, hogy a bizonyítható esetekben a bíróságok már nem csupán pénzbüntetést, hanem letöltendő szabadságvesztést is kiszabnak. Az Állatvédők Országos Szervezete által közölt adatok alapján a tavalyi évben 23 esetben született letöltendő börtönbüntetést tartalmazó ítélet állatkínzás ügyében. Különösen aggasztó jelenség a szervezett bűnözés és az illegális állatviadalok kapcsolata, amely ellen a Nemzeti Nyomozó Iroda külön akciócsoportot állított fel. A törvények érvényesítése nélkül azonban a legszigorúbb jogszabályok is hatástalanok maradnak – figyelmeztetnek a szakértők.
Az állatvédelem kérdése közös társadalmi felelősség. A hatóságok csak akkor tudnak hatékonyan fellépni, ha a közösségek is partnerek ebben. Az elmúlt évben több mint száz településen alakultak állatvédelmi járőrcsoportok helyi önkormányzati támogatással. A valódi változáshoz azonban továbbra is hiányzik az országos szintű, egységes fellépés és a szükséges források biztosítása.
