A pályázati folyamat digitális átalakulása mélyreható változásokat hozott az álláskeresésben. Míg tizenöt évvel ezelőtt a személyes kapcsolatok és a jól megszerkesztett önéletrajz elegendő lehetett egy interjúmeghíváshoz, napjainkban algoritmusok és mesterséges intelligencia rendszerek szűrik a jelentkezők tömegeit. „Az AI alapú előszűrők ma már nemcsak a kulcsszavakat keresik, hanem értelmezik a jelölt teljes digitális lábnyomát is” – magyarázza Kovács Ádám HR-szakértő, aki szerint a klasszikus álláskeresési stratégiák felülvizsgálatra szorulnak.
A Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint a magyar álláskeresők mindössze 17%-a jut el az interjú fázisig, ami aggasztóan alacsony szám. Mi lehet ennek az oka? Egyrészt az önéletrajzok nem alkalmazkodnak a modern keresési rendszerekhez. A kulcsszavak célzott használata, a szakmai kompetenciák számszerűsítése és a konkrét eredmények bemutatása nélkül az AI-szűrők könnyen „láthatatlanná” teszik a jelentkezést. Másrészt, a digitális jelenlét hiánya vagy ellentmondásos volta elriaszthatja a munkáltatókat.
A szakemberek szerint a leggyakoribb hibák közé tartozik a sablon önéletrajzok használata, amelyek nem tükrözik a konkrét pozíció elvárásait. „Minden állásra személyre szabott pályázati anyagot kell készíteni, amely tükrözi, hogy a jelölt valóban megértette a pozíció követelményeit” – hangsúlyozza Tóth Eszter karriertanácsadó. Emellett sokan alábecsülik a LinkedIn és más szakmai platformok jelentőségét, pedig a recruiterek 82%-a először ezeken a felületeken tájékozódik a jelöltről.
A megoldás tehát többrétű: kezdjük az önéletrajzunkat az adott pozícióra szabni, emeljük ki mérhető eredményeinket, építsük tudatosan digitális szakmai profilunkat, és ne feledkezzünk meg a célzott motivációs levelekről sem. A modern álláskeresés legfontosabb eleme azonban talán mégis a kitartás és a folyamatos önfejlesztés – a statisztikák szerint átlagosan 15-20 jelentkezés szükséges egy sikeres állásajánlathoz vezető úton.
