Állásinterjú jogi szabályok 2025: mit hallgathatunk el jogszerűen?

Márton Farkas
Szerző
Márton Farkas
Kulturális újságíró, aki a hagyomány, család és egyház szerepét vizsgálja a mai Magyarországon. Interjúk, kritikák és esszék révén hidat épít múlt és jelen között.
2 perces olvasmány

Az álláskereső kezei idegesen fonódnak össze, miközben a potenciális munkáltató váratlan kérdést tesz fel: „Tervez gyermeket vállalni a közeljövőben?” Hasonló helyzetben ezrek találják magukat évente Magyarországon, bizonytalanul egyensúlyozva őszinteség és önvédelem között. Vajon minden kérdésre kötelező válaszolni egy állásinterjún? A 2025-ben hatályos munkajogi szabályozások egyértelmű határvonalakat húznak, amelyek mind a munkáltatókat, mind az álláskeresőket védik.

A Munka Törvénykönyve és az egyenlő bánásmódról szóló törvény alapján a munkáltatók nem kérdezhetnek a jelentkező családi állapotáról, gyermekvállalási terveiről, egészségi állapotáról – kivéve, ha ezek közvetlenül befolyásolják a munkakör betöltését. Dr. Kovács Mária munkajogász szerint „az álláskeresők jogszerűen elhallgathatják ezeket az információkat, sőt, akár kitérő választ is adhatnak az ilyen jellegű kérdésekre anélkül, hogy ez hátrányosan érintené őket.

Érdekes változás 2025-től, hogy a korábbi munkahelyen kapott fizetés összegét sem kötelező elárulni. Ezt a gyakorlatot több nyugat-európai ország már bevezette a bérkülönbségek csökkentése érdekében. Ugyanakkor bizonyos adatok elhallgatása következményekkel járhat. Például a munkakör betöltéséhez szükséges végzettség vagy szakmai tapasztalat hiányának elhallgatása akár a munkaviszony későbbi megszüntetéséhez is vezethet.

Mit tehet az álláskereső, ha jogszerűtlen kérdésekkel szembesül? A szakértők javaslata szerint érdemes udvariasan jelezni, hogy a kérdés nem kapcsolódik közvetlenül a pozícióhoz, vagy finoman átirányítani a beszélgetést a szakmai kompetenciákra. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2025-ös iránymutatása azt is hangsúlyozza, hogy az álláskeresők nem kötelesek információt szolgáltatni politikai véleményükről, szakszervezeti tagságukról vagy vallási meggyőződésükről.

A jogi szabályozás változásai egyértelmű üzenetet közvetítenek: az állásinterjú célja a szakmai alkalmasság felmérése, nem pedig a magánéletbe való betekintés. A tudatos álláskeresőknek érdemes tisztában lenniük jogaikkal, hogy magabiztosan és megfontoltan kommunikálhassanak karrierjük következő lépése során.

Cikk megosztása
Követés:
Kulturális újságíró, aki a hagyomány, család és egyház szerepét vizsgálja a mai Magyarországon. Interjúk, kritikák és esszék révén hidat épít múlt és jelen között.
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük