Az agyi-számítógép interfészek (BCI) fejlődése 2025-ben új mérföldkőhöz érkezett, amikor a Neuralink első kereskedelmi játékplatformja megjelent a piacon. A cég legújabb N1 chipje már nem csak orvosi célokra, hanem a szórakoztatóipar számára is elérhetővé vált. A Magyar Idegtudományi Társaság legutóbbi konferenciáján Dr. Kovács István neurológus bemutatta, hogyan változtathatja meg ez a technológia nemcsak a játékipart, hanem a magyar digitális kultúra fejlődését is.
A Neuralink N1 chip, amely mindössze 23 mm átmérőjű és csupán 8 mm vastag, 1024 elektródával rendelkezik, amelyek közvetlenül kommunikálnak az agykéreg megfelelő területeivel. A technológia lehetővé teszi, hogy a felhasználók pusztán gondolati parancsokkal irányítsanak virtuális karaktereket. A Battlefield 6 játék készítői, az Electronic Arts és a Neuralink közös fejlesztése volt az első ilyen címke a piacon, amelyet kifejezetten az agyi interfészre optimalizáltak. A felhasználók beszámolói szerint az élmény messze túlmutat a hagyományos irányítási módszereken, mivel a gondolati sebesség töredéknyi időt igényel a fizikai mozdulatokhoz képest.
Az Országos Agykutatási Program vezetője, Dr. Nagy Katalin a technológia kockázataira is felhívta a figyelmet. „Az agyi chipek használata számos etikai és biztonsági kérdést vet fel, különösen amikor szórakoztatási célokra használják őket. A hosszútávú hatásokat még nem ismerjük teljes mértékben, és a mentális adatvédelem új kihívásokkal szembesíti a társadalmat.” Kutatócsoportja jelenleg a Budapesti Műszaki Egyetemmel együttműködve vizsgálja a technológia magyar adaptációjának lehetőségeit és korlátait.
A videojáték-történelem új fejezetének kezdetét láthatjuk, bár a szakemberek megosztottak a jövőképet illetően. Rob Greiner, a Neuralink játékfejlesztési igazgatója szerint „öt éven belül a hagyományos irányítási eszközök elavulttá válnak”, míg mások óvatosabban nyilatkoznak. A magyar felhasználók körében végzett első felmérések szerint a technológiai nyitottság ellenére sokan tartanak az implantátumok használatától, így egyelőre a külső, nem invazív BCI megoldások népszerűbbek hazánkban.
Az agyi chipek videojátékokban való alkalmazása kétségkívül izgalmas technológiai áttörés, de a hosszútávú társadalmi hatások még feltérképezetlenek. Ahogy a digitális és biológiai határok tovább mosódnak, a magyar kutatók és fejlesztők is aktívan részt vesznek e forradalom alakításában, miközben az etikai keretrendszer kidolgozása párhuzamosan zajlik a technológiai fejlesztésekkel.
