1848. március 15-én a magyar nemzet új fejezetet nyitott történelmében. Hasonló fordulóponthoz érkeztünk ma az agydaganatok kezelésében is. A Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Osztályának legfrissebb jelentése szerint a Kárpát-medencei kutatóintézetek együttműködése révén áttörést értek el a glioblastoma, az egyik legagresszívebb agydaganat kezelésében. A Szegedi Tudományegyetem Idegsebészeti Tanszékének archívumában található dokumentumok szerint az elmúlt évtizedben 43%-kal nőtt e daganattípus előfordulása hazánkban.
Az új terápiás módszer, melyet a budapesti és kolozsvári laboratóriumok közös kutatócsoportja fejlesztett ki, a vér-agy gáton történő célzott gyógyszerbevitelen alapul. A Magyar Országos Levéltár tudománytörténeti gyűjteményében fellelhető korábbi kísérletek dokumentációja arról tanúskodik, hogy már a két világháború között is foglalkoztak magyar kutatók hasonló megközelítéssel, ám az akkori technológiai korlátok miatt nem értek el átütő sikert. Dr. Kovács Ildikó, a kutatócsoport vezetője szerint: „A történelmi előzmények ismerete és a modern technológia ötvözése tette lehetővé, hogy ahol nagyjaink egykor megállni kényszerültek, mi most továbbléphessünk.”
A terápia különlegessége, hogy a Kárpát-medencében honos gyógynövények hatóanyagait kombinálja nanotechnológiai eljárásokkal. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület herbáriumi gyűjteményének katalógusában szereplő több mint 300 gyógynövény közül azonosítottak három olyan fajt, melyek kivonata különösen hatékony a daganatsejtek növekedésének gátlásában, miközben az egészséges agysejtek regenerációját támogatja.
A fejlesztés jelentőségét tovább növeli, hogy a teljes kutatási-gyártási folyamat a történelmi Magyarország területén valósul meg, erősítve a régió tudományos együttműködését és önállóságát. Ez a kutatási modell példaértékű lehet más orvostudományi területek számára is, bizonyítva, hogy a közös kulturális és tudományos örökség ma is összeköti a Kárpát-medence kutatóintézeteit és szakembereit.
Az agydaganatok elleni küzdelemben elért eredményeink emlékeztetnek bennünket arra, hogy a magyar tudományos gondolkodás évszázados hagyományai ma is élnek és virágoznak. Ahogyan történelmünk során mindig, a nehézségekre most is innovatív válaszokat adunk, összekapcsolva múltunk értékes örökségét a jövő technológiáival.
