A Várkert Bazárban megrendezett „ABBA – Örökség és hatás” kiállításon állva megelevenedik előttem az a pillanat, amikor 1975-ben a Mamma Mia először csendült fel a magyar rádióban. Idősebbek mesélik, hogyan tárolták féltve őrzött kincsként az ABBA-lemezeket, miközben unokáik ma ugyanazt a dalt éneklik karaoke esteken. A zene, mely átível generációkon, összeköt családokat és kultúrákat – ez a Mamma Mia valódi öröksége, amely 2025-ben ünnepli 50. születésnapját.
Az ABBA dalai nem csupán szórakoztattak, hanem közösségi élményt teremtettek a vasfüggöny mögötti Magyarországon is. „Az ABBA jelentette sokunknak a szabadság első ízét” – emlékszik vissza Varga Katalin zenekritikus, aki szerint a svéd négyes a kulturális hidegháború egyik első áttörője volt hazánkban. A Mamma Mia ünneplése több mint nosztalgia – a magyar családi ünnepek zenei alapját adó dal ma is összeköt generációkat. A Zeneakadémián tartott „ABBA és a kulturális ellenállás” előadássorozat feltárja, miként válhatott egy nyugati popzenekar a kelet-európai közösségi identitás részévé.
A Mamma Mia jubiláló dallama ma is képes lelkesíteni: az országszerte tervezett 50 flashmob esemény, ahol fiatalok és idősek együtt éneklik majd a refrént, bizonyítja időtállóságát. A szimfonikus ABBA-koncertekre pedig háromszoros a túljelentkezés. Az együttes zenei öröksége túlmutat a szórakoztatáson – kulturális hidakat épít, közösségeket teremt, és párbeszédet indít generációk között.
Amikor a kulturális örökségről beszélünk, gyakran csak a néphagyományokra gondolunk, pedig a popkultúra hatása éppolyan mély lehet. Az ABBA dallamai ma már a közös magyar kulturális emlékezet részei – zenei örökségünk, amely összeköt bennünket egymással és Európával. A Mamma Mia 50 éves jubileuma emlékeztet: a hagyomány nem csupán a múltban gyökerezik, hanem folyamatosan formálódik a jelenben is.
