Az Országos Genetikai Intézet kutatócsoportja 2025 novemberében jelentette be azt a felfedezést, amely alapjaiban rengetheti meg a genetikai kutatások erkölcsi keretrendszerét. A budapesti laboratóriumban Dr. Kovács Eszter vezetésével azonosítottak egy korábban ismeretlen DNS-szakaszt, amely különösen érzékeny a környezeti hatásokra, és amely az elmúlt évszázadban rendkívüli mutációs rátát mutatott a Kárpát-medence lakosságában.
A felfedezés jelentősége abban rejlik, hogy ez a DNS-szakasz összefüggésbe hozható bizonyos kognitív képességekkel és immunrendszeri folyamatokkal. „A Homo sapiens genetikai örökségének egy olyan szeletét azonosítottuk, amely láthatóan reagál a modern civilizáció környezeti változásaira, méghozzá olyan sebességgel, amely ellentmond korábbi evolúciós modelljeinknek” – nyilatkozta Dr. Kovács a Magyar Tudományos Akadémia rendkívüli ülésén.
Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat támogatásával végzett vizsgálat során a kutatók több mint háromezer önkéntes genetikai anyagát elemezték, akik családfájuk szerint legalább négy generáció óta a Kárpát-medencében élnek. Az eredmények szerint a vizsgált DNS-szakasz mutációi összefüggést mutatnak a 20. század során bekövetkezett környezeti és társadalmi változásokkal, különösen az iparosodás és a digitális forradalom hatásaival.
A felfedezés súlyos erkölcsi kérdéseket vet fel. Ha bizonyos emberi képességek ilyen gyorsan változhatnak környezeti hatásra, az megkérdőjelezi a genetikai beavatkozásokkal kapcsolatos jelenlegi tilalmakat. Dr. Nagy Béla bioetikus szerint: „Újra kell gondolnunk, mit jelent a természetes evolúció fogalma egy olyan világban, ahol az emberi környezet maga is példátlan sebességgel változik.”
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bioetikai Intézete már bejelentette egy nemzetközi konferencia megszervezését, ahol teológusok, filozófusok és genetikusok vitatják meg a felfedezés jelentőségét. Különösen érzékeny kérdés, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek új dimenziót kaphatnak, ha bizonyos populációk genetikai alkalmazkodóképessége eltér másokétól.
Az emberiség történetében először szembesülünk azzal a lehetőséggel, hogy saját biológiai örökségünk reagál az általunk teremtett környezetre, méghozzá mérhető és dokumentálható módon. Ez nemcsak tudományos áttörés, hanem civilizációs fordulópont is, amely alapjaiban változtathatja meg az emberről alkotott képünket és jövőnk lehetőségeit a Kárpát-medencében és világszerte.
