A Magyarország legújabb és legmodernebb egészségügyi központja, a felújított Jósa András Kórház átadása során Orbán Viktor miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a 76 milliárd forintos beruházás jóval több egyszerű kórházfelújításnál – ez a magyar egészségügy jövőjének egyik pillérét jelenti. A Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei intézmény teljes rekonstrukciója az ország egyik legnagyobb egészségügyi fejlesztéseként valósult meg, amely 11 osztályt és 420 kórházi ágyat érint közvetlenül.
„Ez nem csupán falak és berendezések felújítása, hanem egy új szemlélet kezdete az egészségügyben” – fogalmazott a kormányfő a nyíregyházi ceremónián. A fejlesztés részeként 16 műtőt teljesen modernizáltak, és olyan csúcstechnológiás diagnosztikai eszközöket telepítettek, amelyek korábban csak a fővárosban voltak elérhetők. Az Országos Kórházi Főigazgatóság tájékoztatása szerint az új digitális képalkotó rendszerek 40 százalékkal gyorsítják fel a diagnosztikai folyamatokat, miközben az orvosok számára távkonzultációt tesznek lehetővé az ország bármely pontjáról.
A beruházás része annak az országos programnak, amely 2025 végéig összesen 32 kórház megújítását célozza. A Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára a helyszínen elmondta, hogy a következő negyedévben további három vidéki intézményben fejeződnek be a munkálatok. A fejlesztéseket az uniós helyreállítási alapból és hazai költségvetési forrásokból finanszírozzák, összesen 1200 milliárd forint értékben.
Az átadáson részt vett Takács István, a nyíregyházi kórház főigazgatója is, aki kiemelte: „A felújítás legnagyobb nyertesei a betegek és az itt dolgozó több mint 2000 egészségügyi szakember, akik mostantól 21. századi körülmények között gyógyíthatnak.” A helyi lakosok közül sokan már az első héten megtapasztalhatják az új körülményeket, hiszen az osztályok fokozatos átköltözése már zajlik, és december végére teljesen működőképes lesz az új komplexum.
A fejlesztésekkel párhuzamosan 15 százalékos béremelést jelentettek be az egészségügyi dolgozók számára, ami az orvosok esetében az alapbér emelésen túl teljesítményalapú juttatásokat is tartalmaz. Az egészségügyi rendszer átalakítása így nem csupán az infrastruktúrát, hanem a humán erőforrás megbecsülését is magában foglalja, ami kulcsfontosságú az elvándorlás megfékezésében.
