A Pénzügyminisztérium által kidolgozott és 2025 januárjától életbe lépő Tisza-csomag rendkívüli terheket ró a magyar autótulajdonosokra. A kormány gazdasági stabilizációs programjának részeként bevezetendő intézkedések az üzemanyagárak 15%-os emelkedését és a gépjárműadó megduplázását hozzák magukkal. „Ez az intézkedéssorozat példátlan terhet jelent a vidéki családoknak, akik számára az autó nem luxus, hanem létszükséglet” – nyilatkozta Szalai Piroska közgazdász a Közlekedési Szakértők Egyesületének tegnapi sajtótájékoztatóján.
A Tisza-csomag autósokat érintő részei három fő területre koncentrálnak: adóemelések, útdíjak kiterjesztése és a régebbi járművek használatának korlátozása. A Nemzetgazdasági Minisztérium hivatalos közleménye szerint a gépjárműadó mértéke 2025. március 1-től a jelenlegi díjtételek kétszeresére emelkedik, ami egy átlagos, 1600 köbcentiméteres személygépjármű esetében évi 80.000 forintos többletköltséget jelent. Emellett az M0-ás körgyűrű és további 430 kilométernyi országos főút fizetőssé tételét tervezi a kormány, ami napi ingázókat és kistelepüléseken élőket különösen hátrányosan érint. A 15 évnél idősebb járművek tulajdonosai számára pedig „környezetvédelmi hozzájárulás” néven további évi 25.000-40.000 forintos terhet vezetnek be.
A Magyar Autóklub adatai szerint a hazai személygépkocsi-állomány átlagéletkora 15,7 év, vagyis az intézkedések a járműpark több mint felét érintik közvetlenül. A vidéki kistelepüléseken élők, ahol a tömegközlekedés nem jelent valós alternatívát, különösen kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek. Kovács János, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Önkormányzat közlekedési tanácsnoka lapunknak elmondta: „Térségünkben a munkavállalók 72%-a saját gépjárművel jár dolgozni, számukra ez nem luxus, hanem az egyetlen lehetőség a munkahelyük elérésére.”
A szakértők szerint a Tisza-csomag autósokra gyakorolt hatása csak részben költségvetési kérdés – valójában a közlekedési szokások kényszerű átalakítását célozza, megfelelő alternatívák biztosítása nélkül. A Magyar Közgazdasági Társaság elemzése alapján az intézkedések különösen a kistelepüléseken élő, alacsonyabb jövedelmű családokat érintik hátrányosan, tovább mélyítve a társadalmi különbségeket.
