Drámai fordulat következett be a magyar pénzügyi politikában: a Tisza-kormány bejelentette az ország történetének egyik legszigorúbb költségvetési kiigazító csomagját. A Pénzügyminisztérium tegnapi közleménye szerint 2025-ben átlagosan 19 százalékkal emelkedik az üzemanyagok jövedéki adója, ami literenként 50-55 forintos árnövekedést jelent a töltőállomásokon. A kormány ezzel évi 280 milliárd forint többletbevételt vár az államkasszába.
„A gazdasági realitások nem engednek más utat. A felelős kormányzás azt követeli, hogy szembenézzünk a valósággal és megtegyük a szükséges, bár népszerűtlen intézkedéseket” – fogalmazott Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a mai sajtótájékoztatón. Az üzemanyagadó emelése mellett januártól megszűnnek a nagycsaládosok gépjárművásárlási kedvezményei is, ami évi 65 milliárd forint megtakarítást eredményez.
A megszorítócsomag további elemei között szerepel a távhőszolgáltatás áfájának 5-ről 18 százalékra emelése és a nyugdíjkorhatár fokozatos növelése 65-ről 67 évre. A Belügyminisztérium 24 ezer közalkalmazotti státusz megszüntetését jelentette be, elsősorban a közigazgatás területén. A költségvetési kiigazítások összértéke eléri az 1200 milliárd forintot.
Különösen érzékenyen érinti a vidéki lakosságot az útdíjak 25 százalékos emelése és a falusi CSOK teljes kivezetése. „Nehéz döntés volt, de a költségvetési hiány 6,8 százalékos szintje nem tartható tovább” – nyilatkozta a pénzügyminiszter a közszolgálati televízióban. A kormány szerint a megszorítások ellenére is megmarad a rezsicsökkentés alapszintje és a 13. havi nyugdíj, bár utóbbi összegét jövőre befagyasztják.
A Magyar Nemzeti Bank elemzése szerint a megszorítócsomag rövid távon növeli az inflációt és visszafogja a gazdasági növekedést, de 2026-tól stabilizálhatja az államháztartást. A vidéki önkormányzatok szövetsége már jelezte, hogy a kiigazítás aránytalan terheket ró a kistelepülésekre. A gazdasági érdekképviseletek rendkívüli egyeztetést kezdeményeztek a kormánnyal.
