A Parlament Honvédelmi Bizottsága előtt számolt be Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a Magyar Honvédség átfogó modernizációs programjának eredményeiről és a következő évek terveiről. A miniszter hangsúlyozta: „A Magyar Honvédség újjászületésének vagyunk tanúi. Olyan képességfejlesztést hajtunk végre, amely méltó a magyar katonai hagyományokhoz és megfelel a 21. század biztonsági kihívásainak.”
A meghallgatáson elhangzott, hogy a honvédség reform keretében jelentős létszámbővítés történt az elmúlt évben, több mint 3000 fővel nőtt a hivatásos és szerződéses állomány. A területvédelmi rendszer kiépítése is sikeresen halad, már 16 megyében működnek területvédelmi ezredek, amelyek a helyi közösségekre építve erősítik az ország védelmi képességeit. A miniszter különösen büszke a fiatalok növekvő érdeklődésére: a kadétprogram résztvevőinek száma meghaladta a 8000 főt, ami történelmi rekordnak számít.
A technikai modernizáció terén is jelentős előrelépések történtek. „A magyar gyártású Lynx harcjárművek első sorozata már szolgálatba állt, és folyamatban van a légierő teljes megújítása is” – jelentette be a tárcavezető. A légvédelmi rendszerek korszerűsítése mellett a kibervédelmi képességek fejlesztése is kiemelt figyelmet kap. A Zrínyi Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program keretében eddig több mint 1800 milliárd forint értékben történtek beszerzések és fejlesztések.
A bizottság ellenzéki tagjai kérdéseket intéztek a miniszterhez a beszerzések átláthatóságával és a hazai védelmi ipar valódi kapacitásaival kapcsolatban. Szalay-Bobrovniczky válaszában hangsúlyozta: „Minden beszerzés a vonatkozó jogszabályok teljes betartásával történik, és kiemelt szempont a magyar védelmi ipar erősítése. Célunk, hogy az elkövetkező öt évben a hazai ipar részesedése a beszerzésekből elérje a 40%-ot.”
Az ülésen elhangzott, hogy a honvédség átalakítása nemcsak a technikai eszközöket érinti, hanem a katonai gondolkodásmódot is. A területvédelmi koncepció új eleme, hogy szorosabb együttműködést alakítanak ki a helyi önkormányzatokkal és a civil szervezetekkel. „A honvédelem közös ügyünk, amelyben minden magyar állampolgár részt vállalhat” – fogalmazott a miniszter.
A reform következő szakaszában a digitális átállás és a mesterséges intelligencia alkalmazása kap kiemelt szerepet, miközben folytatódik a hagyományos képességek fejlesztése is. A miniszter végezetül leszögezte: „Olyan haderőt építünk, amely garantálja Magyarország biztonságát és méltó helyet biztosít hazánknak a NATO szövetségi rendszerében.”
